Irodalmi Szemle, 2018
2018/1 - SZABÓ LŐRINC II. - Barna László: "Werther álmai": Vers és fordításszöveg Szabó Lőrincnél (tanulmány) / SZABÓ LŐRINC II.
dalmilag is elfogadott, adott esetben sziiksegszerti jelensegnek tekinti: „[m]ondhatod-e gyengenek a nepet, amely zsarnokanak elviselhetetlen igaja alatt nyog, s vegre fellazad, es letepi a lancait?”.31 Hat nem epp ezt hajhassza Az Egy almai aktora?32 III. E tetelnek a reciproka is minden bizonnyal igaz, hiszen a koltoi attitud is erdsen befolyasolhatja a forditoit, noha - jelen esetben - Szabo Lorinc forditdi magatartasara ez nem jellemzd. Bar a tartalmi idezes, a gondolati parafrazealas a sajat es a forditott muvek parbeszedeben gyakran tetten erhetd, a muforditd-kdlto nem csempeszett a Werther celnyelvi variansaba Az Egy almaibo\ idezeteket, nem vett at szo szerinti citatumokat, Goethe muvet nem forditja eddigi forditoi attitudjeihez kepest a „versbe jatszas kedveert” hutlenul, jelentestobblettel. Eppen hogy fiatalkori Werther-olvasmanyelmenyet applikalja a Te meg a vildg kotetenek egyes reszeibe, igy Az Egy dlmaiba. Szabo Lorinc Goethe-tisztelete es alazata nem engedi a muforditd Genie-jenek tulzott kreativitasat, a forrasszdveg identitasanak csekely megvaltoztata-3 1 Go., 112. 3 2 Szabo Lorinc Stefan Georgenak, masik szellemi mesterenek verseit forditva vetkozi le Babits hatasat, tehat nyugton ervelhetiink amellett, hogy a forditas nagyban hat a sajat koltoi beszedmodra. E tenynek a relevanciajat Szegzardy-Csengery Jozsef is hangsulyozza a muforditd Szabo Lorincrol irott portrejaban. Velemenye szerint a vilaglira esemenyei a szemelyes alkotas optimalis megvalositasahoz segitik a kdltot, majd sajat muvenek elkesziilte utan a mar megtapasztalt, begyakorolt modszerevel megszolaltatja magyarul a modellkent hasznalt idegen muveket. (Kabdebo Lorant, Szabo Lorinc palyakepe, Bp., Osiris, 2001, 167.) Kabdebo Lorant hozzateszi, hogy „[i]gy zarta ifjusaga Baudelaire-elmenyet elso kotetei utan a Babitscsal es Toth Arpaddal kozosen forditott Romlas viragaiva} (1923); kesobb Goethenek A Satan Muremekeire, majd a Te meg a vildg verseire tett hatasat [sic!] a haromkotetes Goethe-antologiaval (1932) koszonte meg; majd a Kiilonbeke csalodottsagot es kiszolgaltatottsagot tudomasul vevo korszakat az Atheni Timonnai erositi meg (1935). Az Egy teli bodzabokorhoz cimzett vers pedig az egyes versek forditasanal korabban felfedezett es gyakorolt tema- es stilusformak segitsegevel teremti meg versenek stilizacioit, majd pedig az e stilizaciokban felfedezett alapmotivumok tematikaja szerint allitja dssze a forditott verseket”. (Uo., 168-169.)
