Irodalmi Szemle, 2018
2018/1 - SZABÓ LŐRINC II. - Barna László: "Werther álmai": Vers és fordításszöveg Szabó Lőrincnél (tanulmány) / SZABÓ LŐRINC II.
igyekszik majd velemenyt alkotni, mely soran egy ilyen - minden bizonnyal specialis - helyzetben a fordito Szabo Lorinc muhelytitkaira is feny deriilhet. Noha nines arrol tudomasunk, hogy a forditas Szabo Lorinc sajat dtlete volt-e, vagy penzumszeru megbizasos munkarol van szo, az viszont bizton allithato: a koltd egyfajta megszolalo mediumot latott az idegen szovegben, jelesul sajat gondolatait. Ezen a ponton pedig fel kell meriiljon a kerdes, hogy forditasa soran a forrasnyelvi szoveg relevans szoveghelyeit mennyiben alakitotta at a celnyelvben sajat koltoi beszedmodjanak tiikrozodesekent. Ennelfogva pedig muforditoi munkajarol, elveirol is tudomast szerezhetiink. Termeszetesen abbol a forrasnyelvu kotetbdl dolgozom, melybol Szabo Lorinc a forditasat vegezte.7 7 Johann Wolfgang von Goethe, Die Leiden des jungen Werther, hrsg. von Hans Timotheus Kroeber, Weimar, Gustav Kiepenheuer Verlag, 1916. Az eredeti kotet Szabo Lorinc konyvtaraban megtalalhato (Bp., Pasaret, Volkmann utca 8.). 8 Szabo Lorinc kdnyvtdra: I. Magyar szerzok muvei, bev., jegyz. es szerk. Buda Attila, Miskolc, Kabdebo Lorant, (Szabo Lorinc Fiizetek, 3) 2002; Szabo Lorinc kdnyvtdra: II. Kiilfoldi szerzok muvei, bev., jegyz. es szerk. Buda Attila, Miskolc, Kabdebo Lorant, (Szabo Lorinc Fiizetek, 6) 2004-2005; Darmo Magdolna, Szabo Lorinc kdnyvtdra = Potldsok a Szabo Lorinc Fiizetek 3. es 6. fiizetehez, bev., jegyz. es szerk. Darmo Magdolna, Miskolc, Kabdebo Lorant, 2005. I I . Szabo Lorinc eletrajzi adatai es publicisztikai irasai alapjan termeszetesen minden mereszseg nelkiil kijelentheto, hogy mar 1931 elott olvasta a „ Werthert”, es amikepp Babitsra mint a jelen mesterere, Goethere holt mesterekent tekintett. Osszesen harmincnyolc alkalommal fordul eld Goethe neve a Szabo Ldrinc-konyvtar kataldgusjegyzekeben.8 Ez persze nem jelenti sem az egesz szepiroi Goethe-korpusz, sem a Goetherol szolo tanulmanyirodalom teljes feltarasat Szabo Lorinc konyvtaraban, ugyanis azon antoldgiak es tanulmanykotetek, melyek cimleirasaban nem szerepel Goethe neve, e harmincnyolc tetelbe nem bennfoglaltak. Ez a korpusz is jol mutatja, hogy Szabo Lorinc ars poeticajara milyen hatassal lehetett nemesak a nemet, de a vilagirodalom egyik legnagyobb koltoje es iroja. Az Egy almai keletkezese utan ket es fel ewel, 1933 vegen a mufordito-kbltd hajszolt utemben forditja a Die Leiden desjungen Werther cimu klasszikust: „[e]nnekem most jan. 1-jeig le kell forditanom a Werther-t, kepzelheted, milyen befogottsagot jelent ez eppen karacsonykor” - irja debreceni baratjanak, Kardos Laszlonak. A forditas kozben a Kardos Laszlo altal szerkesztett Valogatott versei szamara A satan muremekei kdltemenyeit dolgozza at, es a Kiilonbeke ujabb darabjait is irja. A tobbi kozt
