Irodalmi Szemle, 2018
2018/1 - SZABÓ LŐRINC II. - Barna László: "Werther álmai": Vers és fordításszöveg Szabó Lőrincnél (tanulmány) / SZABÓ LŐRINC II.
igy kesziil el a Werthert fordltva cimu verstdredek.9 Valoszinuleg a forditoi munka szigoru uteme nem engedte a teljes vers elkesziiltet, a hajszaban a versreszlet nem egesziilhetett ki nagyobb intenzitasu alkotoi inspiracidval: „[e]gy elethelyzet impressziojanak vazlata maradt a verscsira”.10 Kabdebo Lorant is megallapitja, hogy Goethe poetikaja tobb ponton is rokonithato lehet Az Egy dlmai mondanivalojaval.11 9 Kabdebo Lorant, Utkereses es kiilonbeke: Szabo Lorinc 1929-1944, Bp., Szepirodalmi Kiado, 1974,236-238. Interneten: http://mek.oszk.hu/05200/05232/ html/kabdebo_utkereses0005.html (2013. 11.09.). 1 0 Uo. Lipa Timea a vers keziratanak megfejtesen munkalkodva a kiilonbozo tintaszinek, az irasstilus, a gyorsirasos ceruzajegyzetek, alatin betus tintairas es a szoveg tartalma alapjan tobb irasreteget kiilomt el, mely retegek irasa kozt tobb ev is eltelt: az atdolgozas befejezese csak 1938-ban valdsult meg. 1 1 Ebbe a goethei poetikaba tartozo verseket eppen Szabo Lorinc is leforditotta (Epirrhema, Prooemion). A Prooemion cimut pedig eppen a kdlto Te meg a vildgkorszakaban (a vers eredetijenek filologiajat ezuttal mellozom). Kabdebo „az ember kettossege”, a logikai es pszichologiai szervezoelv parharca kapcsan emeli ki a versben felbukkano alom-motivumot: „ Az ember lelke is egy-egy vilag; / ezert van, hogy mit legszebb alma lat, / abban tiszteli mindenutt a nep I Istent, a maga Istenet, / mindent felve megad neki / s ahogy csak tudja, szereti”. (Goethe verseibol: Prooemion, ford. Szabo Lorinc, Nyugat, 1932/8,425 es Az dreg Goethe: 1801-1832 - Antoldgia a kdlto dregkordnak muveibol, Gyoma, Kner Izidor, 1932, 12-13.) Ez az alom pedig, ahogyan alabb latni fogjuk, nemcsak Goethe e versenek, de Az Egy dlmainak es a Werthemek is centralis motivuma. Amit meg a Prooemionna) relevans megemlitenunk, az annak masodik strofaja: „fullel es szemmel amit csak bejarsz, / mindenutt az 6 masara talalsz, I s tuz-szellemednek bar utja az eg, / mar a hasonlat, a kep is eleg”. (Uo.) Szabo Lorinc mintha felfedezte volna maganak e verset, s ars poeticajat, illetve alkotomunkajanak elvet bemutatando forditotta volna le, ugyanabban az iddben, amikor a Te meg a vilag-kdtetet rendezte. E versforditas a Werther-forditas es Az Egy dlmai polemikus viszonyanak egyfajta kommentarjakent, argumentaciojakent, ertelmezd jegyzetekent is olvashato. Kabdebo Lorant allaspontja is erdsiteni latszik ezt a feltetelezest, amikor arrol ir, hogy a forditd Szabo Lorinc poetikai atalakulasat Goethe tajekoztatoan segitette. (Kabdebo, „A magyar kolteszet...”, i. m„ 26., 48-49.) Jelen esetben elemzesiink szovegkorpusza Az Egy dlmai es Goethe magyarra forditott Sturm und Draug-szovegvaltozata, amelyek nemcsak tematikus szinten csengenek egybe, de a kontrasztiv elemzes soran szovegszintu ertelmezesre vallalkozva kiilonbozo transztextualis olvasatok horizontjai is latoterbe keriilhetnek. Magarol a Te meg a vilag kotetrol mar a kortarsi kritika, majd pedig az irodalomtudomanyos diszkusszio is megallapitotta, hogy Szabo Lorinc eletmuvenek a csucsteljesitmenye es egyben a magyar lira egyik kiemelkedo darabja. Ha nemcsak Az Egy almait, de a Te meg a vilag tobbi darabjat is megvizsgalnank (pl. a Semmiert egeszen vagy a Te meg a vilag cimut), minden bizonnyal hasonlo eredmenyt kapnank, hiszen a verseskotet „poetikai naploja” azonos dichotomikus relaciora van szerkesztve. Visszaterve megis Az Egy almaihoz, melyben a Werther gondolatisaga talan a legszembetunobben sejlik fel, Szabo Lorinc itt egyfajta kbltoi dialogikus beszedmodot hoz letre: az dnmegszdlito versforma egy sajatos valfajat, melyben a retorikus Szabo Lorinc a ket szolamot, az onmegvalositasra torekvot es az ennek a lehetetlenseget tudatositot egyenlo
