Irodalmi Szemle, 2018
2018/5 - Jablonczay Tímea: Száműzetés, melankólia, a nyelv idegensége Szenes Erzsi költészetében (tanulmány)
ralis elemeket (zsido) is beleptetnek a szovegek terebe, melyek egyeb - vallasi, kisebbsegi identitashoz kapcsolodo - kodokat metszenek. A szovegek textualis mozgasai - nehol kiasztikus szerkezetekkel, az aposztrophe alakzataval - ezeket a keresztezodeseket a rogzitettseg es rogzithetetlenseg kozotti eldonthetetlensegben tartjak, olyan en-masik viszonyt konstrualnak, melyek tobbes tiikrozodesben, tobbes megalkotottsagban vesznek reszt, alaasva az onazonossag es kiilonbozdseg binaris oppoziciot feltetelezo formajat. A lirai alany nyelvi megalkotottsaganak komplexitasa tiikrozodik a versek formai, kepi elemeinek kidolgozasaban is, ahol a tobbes identitasmintazatok keresztezodeset lathatjuk. A gondolatritmusra epiilo szabadvers - hogy gondolatok, nyelvi egysegek, kepek tagoljak a versritmust egyreszt ertelmezhetd avantgard hataskent, de Szenes lirajaban nemcsak a progresszivitast, hanem a tradicionalis bibliai motivikat is kepviseli. A konvencionalis koltoi temakat - szerelem, magany, elet-halal filozofiai kerdesei - egyreszt modernitas es tradicio (zsido bibliai es folklor) metszespontjara helyezi, masreszt a „ndi” - „ferfi” elterd diszponaltsag tengelyere. Azonban a „ndi” megszolalo noi szubjektivitasa - a patriarchalis norma visszautasitasakent - diszkurziv poziciokent a versnyelvvel egyiitt formalodik. Egy sajatosan uj noi hang jon igy letre, melynek modernsege a zsido bibliai tradiciora valo rahagyatkozaskent, annak atalakitasaval teremtodik. A zsido hagyomany egyes motivumait egyreszt kereszteny elemekkel vegyiti, ugyanakkor a vallasi metaforika abban a modern nyelvi kornyezetben jelenik meg versalkoto elemkent, melyben a lirai alany az idegenseg, kitaszitottsag lettapasztalataval szembesul. Szenes elso verseinek publikalasaval megkozelitoleg egy idoben a Mult es Jovoben (es nem a Nyugatban) jelent meg Indulas cimmel programado irasa (Szenes, 1925, 338-339). A szoveg komplexitasat nemcsak a mufaji besorolhatatlansag jelzi, de a kepek olyan aszszociacios lancolatokban vesznek reszt, melyek irodalmi, nyelvi mintajanak az elsodleges utalashalon tul a bibliai beszedformakat tekinthetjiik. Mufajat tekintve Szenes Erzsi „programszdveget” az elbeszeles es lira hatarmezsgyejere helyezhetnenk, prozakent inkabb a szabadvers ritmikus nyelvet idezi, es egyfajta idotlen jelenbol beszel, beszeloje az iras most idejebol szolitja meg sajat magat. Vagyis mondhatjuk, az aposztrophe alakzata teszi lehetove, hogy az absztrakt elbeszelt cselekmenyenek alanya dnmaga megalkotasara, bejelentesere tegyen kiserletet. „Meg nem tartok ott, de tudatosan tudom, hogy hogyan adodik majd. Lassan bontakozo novemberi ebredes lesz” - inditja irasat. „En a szobam
