Irodalmi Szemle, 2018
2018/5 - Orcsik Roland: Az ismeretlen tükre. Danilo Kiš nyelvi szilánkjai (tanulmány)
hetoek a heber vallasos hagyomany nyomai (kabbala, haszidizmus, Talmud stb.) Kis prozajanak kabbalisztikus elemeit Jorge L. Borges munkaival hasonlitom majd ossze, leven, hogy Kis tobb munkajaban hivatkozik az argentin szerzo irasaira. Nem pusztan Kis erdeklddott a heber hagyomany irant, palyatarsa es baratja, Filip David szinte teljes eletmuveben a misztikus heber tortenetek ujrairasara vallalkozott. E szempontbol talan eppen Filip David fogalmazta meg legpontosabban e zsidd tradiciohoz valo viszonyt a Mirko Kovacnak1 irott leveleben: „Annyiban ragaszkodom a zsidd szarmazasomhoz, amilyen mertekben az az identitas maradek resze. Ez a jiddis irodalom inspiracioja, es a Kabbala temai iranti szellemi huseg. Ezek a hatasok nem sziiletessel, hanem olvasassal es meghatarozott vonzalmakkal lettek belem iiltetve.”1 2 1 Kist, Davidot es Kovacot a szoros baratsaguk, illetve a prozajuk borgesianus ihletettsege is osszekototte egymassal. 2 „Drzim do svog jevrejskog porekla u onoj meri u kojoj je to preostali deo moga identiteta. To je inspiracija jidis knjizevnoscu i duhovna privrzenost temama Kabale. Uticaji koji nisu usadeni rodenjem nego citanjem i odredenim afinitetima.” (David, Kovac, 1998, 52). Irasom cime megsem a szerzo „csaladi cirkuszat” idezi, hanem egy novellaskotetet, pontosabban a Holtak enciklopediajanak (Enciklopedija mrtvih, 1983) Az ismeretlen tiikre (Ogledalo nepoznatog) cimu tortenetet. Hogy miert, remelhetoleg kideriil vizsgalatombol. A TOBBNYELVUSEG CIVILIZACIOS TORMELEKE Kis nevezetes csaladtorteneti regenytrilogiaja a prousti tudatfolyam, a nyelvi, illetve a mufaji hibriditas, a fragmentaltsag, az intertextusok eklektikus egyvelegebol epul fel. Prozajaban dominans a „szerbhorvat”, a tobbi leginkabb magyar, francia, nemet, latin, ritkabban angol nyelvi reteg. Az idegen nyelvi elemek ritkan vannak szerbre forditva, igy a szovegben az egynyelvu szerb olvaso szamara az idegenseget, a nem ertest, a nyelvi vilaghatart erzekeltetik. A tobbnyelvuseget reprezentalo darabok legtbbbszdr nevek (tulajdon-, varos-, intezmeny-), olykor pedig fogaimak, kifejezesek (pl. a magyar ’huncutsag’-bol atvett „huncutarija” a Fovenydraban) csaladi es civilizacios archivumakent jelennek meg. Ezek a kodvaltasok azonban nem pusztan szoveges, hanem vizualis informaciot is jelenthetnek (Ld. bovebben Sebba, 2012, 5), Kisnel sok esetben dolt betusen vannak szedve.
