Irodalmi Szemle, 2018
2018/5 - Csehy Zoltán: Michael Tarchaniota Marullus. MIXA'HA MAPOYAAOETAPXANE I'QTHE. Egy második generációs migráns költő a reneszánsz Itáliában (tanulmány)
A Nap-himnuszban (Soli HN 3, 1, 272) egy nyelvmuveld es nyelwedo eltokeltsegevel figyelmeztet ra, hogy „ipsa ruat divinae gratia linguae” (meg a szent nyelv kelleme is romba dol). A szarmazas es a nyelv kontrasztja poetikai energiakat generaid problemagockent stigmatizalja Marullus kolteszetet. Marullus azonban uj celt talal ebben az anomaliaban: egy koztes poetikai poziciora vagyik, szeretne ujrateremteni a gorogseget a latinban. Naivitas lenne, termeszetesen, ha Marullus problemajat altalanos helyzetkepkent lattatnank, ugyanis a gdrog nyelv es filologia Italiaban nagyon is erdteljesen van jelen: Maximosz Planudesz (1260? - 1305?), Leonzio Pilato (? -1366) Homerosz-fordito (Boccaccio tole tanult gorogiil), Basilios Bessarion (1403-1472) vagy Ioannes Argyropoulos (1415? - 1487) csak par nev a koztiszteletnek brvendo filologusok, filozofusok, egyetemi tanarok sorabol, akik Italia-szerte vegrehajtottak a humanizmus nyelvi kiszelesiteset. Aki Marullus szazadara nem tudott dgorogiil, nem igazan szamithatott arra, hogy komoly humanista ertelmiseginek nezik. Az idegensegtapasztalat koltoi sarjadasa azonban erdekesebb a valosagnal. E tapasztalat alapvetd artikulalodasai a kbvetkezo szinteken figyelhetok meg: Marullus a Neaera-versek vilagaba is becsempeszi a kirekesztettseg es a nyelvi idegenseg traumajat, ez pedig a szerelmi dedikacios verskotetek hagyomanyat tekintve igazi ujdonsag, a tobbszdlamusitas egyik kiilonleges utja. Verseiben egy kiilonosen heroikus gordgsegeszmeny jelenik meg, a spartaisag mitosza. A bizanci emigracio sorsa kiilon vonulatot kepez az epigrammak rendszereben, s nem egy antik filoldgiai kerdest erinto metapoetikus koltemeny is a kotetbe keriil. NEAERA-VERSEK: AZ IDEGENSEG BELEP A SZERELMI DISKURZUSBA A Marullus-epigrammaskotet egyik legterjedelmesebb darabja a 2, 37-es koltemeny: nem epigrammardl van szo, hanem egy terjedelmes episztolarol (182 sort tesz ki). A versben nagy szerepet kap Hellasz, azaz Gorogorszag magasztalasa: a kultura maga az istenekig emel, de ennek feltetele, hogy az emberiseg harom fejlodesi stadiumon jusson keresztiil. A retorikai-nyelvi stadium a nyelvre eszmeles es a nyelvbe zartsag gondolati mechanizmusainak, a kommunikacio alapfelteteleinek megteremtesere vonatkozik, a jogi stadium a nyelvbol fakado rend analogiaja altali viszony- es vagyonelrendezes korszaka, a szepmiiveszetek kivirulasa pedig mar a tulelesen es a vilag rendszabalyozasan tuli lelki igeny. Az idegenseg e harom fazison atjutva valhat otthonossagga: vagyis az otthonossag a kulturat magat jelenti elsdsorban, az idegenseg pedig a barbar letformat jeloli a tudatban. Ebben az ertelemben Italia is egykor olyan
