Irodalmi Szemle, 2018
2018/1 - SZABÓ LŐRINC II. - Szávai Dorottya: "Sátánná koronáztam magamat." Szabó Lőrinc és Baudelaire (tanulmány) / SZABÓ LŐRINC II.
oban. Vagyis Szabo Lorinc eles kritikai erzeket dicseri erdsen szuverennek mondhato muforditdi tevekenysege - jegyezziik meg, hogy az Orok Barataink I. kotetenek Bevezeteseben hatarozott utalas tortenik a mufordito kritikusi statuszara, raadasul Szabo Lorinc tobbek kozt eppen Baudelaire-re hivatkozik: „A mufordito ott kezdi, ahol a nyelvtanar es a filoldgus abbahagyja. [...] Most azonban, erre az alkalomra, atjavitottam, s nagyreszt teljesen ujrairtam a forditasaimbol mindazt, amit nem tekinthettem veglegesnek, vagyis alegjobbnak, ami erdmbol telik. az ebbe a konyvbe felvett Baudelaire- es Verlaine-versek es Shakespeare-szonettek mostani formajukban itgyszdlvan idei munkamnak tekinthetok: egy-ket kivetellel az Orok Barataink minden darabja uj muvem. S minthogy forditott vagy eredeti koltdi muveknek ilyen javitott kiadasa minalunk, mint tapasztaltam, itt-ott csodalkozast kelt, hadd hivatkozhassam [...] Goethe, Yeats, Baudelaire, Shelley [...] es mas legnagyobbak peldajara. [...] Vegeredmenyben megiscsak a mu a fontos; a miialkotas egesze, s nem a reszletek.”30 Annak ellenere, amire Kulcsar-Szabd Zoltan is joggal figyelmeztet (peldaul Szabolcsi Miklos vagy Ronay Gyorgy iteletere hivatkozva), hogy ti. a koltdisegnek ez a nem-artisztikus felfogasa, mely forditasi praxisabol kirajzolddik, s mely forditastdrtenetileg is paradigmavalto esemenynek mutatkozik, ugyanakkor nem problemamentes, amennyiben sziiksegszeruen sajat „prozaisaganak” korlataiba iitkozik. „[E]z a versbeszed azaltal, hogy tulsagosan sok disztelen elonyelvi elemet, tulsagosan sok prozat visz a forditott szovegekbe, sok esetben kortalanna, egymashoz tulsagosan hasonlatossa teszi oket, valamint [...] bizonyos (alapveto) liratipusokhoz egyszeruen nines hozzaferese.”31 A kep megsem ennyire egyontetu: ha az ember keres, akkor talal ellenpeldat Szabo Lorincnel is epp arra, amit az iment allitottam: hogy tudniillik Baudelaire-forditasai mai szemmel annyiban „hitelesebbek” vagy „korszerubbek”, amennyiben reduktivabbak, letisztultabbak es elobeszedszerubbek a mufordito nemzedek atiilteteseihez merten. Jo pelda erre a Le revenant cimu Baudelaire-vers, mely Szabo Lorinc magyaritasaban A kisertet cimmel jelent meg eldszor 1923-ban a centenariumi kiadvanyban, majd 1941-ben az Orok Barataink I. koteteben (Jegyezziik meg, hogy a ketto kozott, 1943-ban Szabo Lorinc sajto ala rendezte a nagy triasz-fele A Romlds virdgai tijabb kiadasat.32 ): „Rotszemu angyali, eji lelek: I Szobadba vissza-visszaterek I Feled lopozva nesztelen / Szorongo, arnyas ejjelen; I S mint ha a Hold hus fenye erne, I Megborzongsz esdkom hidegere; I Ket karom ugy nyujtom ki rad, I Mint kigyo esuszik arkon at. / S ha majd az dlmos reggel ebred, I Helyem tires lesz: a kisertet I Estig hideg nyom, nem leled... I Mas meghodithat szep szavakkal: I Friss tavaszodban iszonyattal I Tor rabomma a Remiilet!” Szabo Lorinc ebben a forditasaban, fokepp annak elso, 1923-as valtozataban szinte szembe megy sajat miifor-3 0 Ordk Barataink I., 5., 7. (Bevezetes, kiem. Sz. D.) 3 1 Kulcsar-Szabo Zoltan, i.m. 302. 3 2 Vo. Charles Baudelaire, A Romlds virdgai, ford. Babits Mihaly, Szabo Lorinc, Toth Arpad, a vegleges magyar kiadast jegyzetekkel sajto ala rendezte Szabo Lorinc, Bp., Revai, 1943. Ehhez a kiadashoz azonban sajnos nem sikeriilt hozzafernem.
