Irodalmi Szemle, 2018
2018/2 - ESTERHÁZY - Kulcsár Szabó Ernő: "Graciőz" kötetlenség. Szólam és írhatóság Esteházi prózájában (tanulmány) / ESTERHÁZY
szerkezeti rogzithetetlensege eppen abbol szarmazik, hogy az egyikbol nem vezetnek at „folyamatok”, „dsszefuggesek” vagy „esemenyek/cselekvesek” a masikba. Sot, legsikeriiltebb pillanataikban az irodalomnak eppen azt a sajat, csak hozza tartozo tapasztalatat viszik szinre, amikor e megszakitottsagok vagy elvalasztottsagok kozbejottevel az egyszerre idobeli es terbeli olvasas szamara - a zart motivaltsagu elbeszelesformakhoz kepest - pontosan a linearis szekvenciak kdzti toresek fesziiltsege erdsiti fel a nem-grammatikai jelenteskepzodes impulzusait. Ez a potential sokkal inkabb a szabadabb viselkedesu, konnyed illeszkedesu kisformak belso szekvencialis „toredezettsegebdl” taplalkozik, amely szabadabb mozgasteret biztosit az eltero ertekformak kozti fesziiltseg megnyilvanulasanak. Ennek az alulhierarchizalt epikai kozlesformanak jelenleg meglehetosen feltaratlanok meg a poetikai osszetevoi, kiilonosen pedig ezek narrativ viselkedese, esztetikai es nyelvmuveszeti hatasformai. (Utobbinak peldaul kiilonleges esete a hatved-epizodban egyszerre szemantizalt es materializalt osszehangzas kedely es szeszely kifejezesei kozott: „Hat, kedvesem - valaszolt o egy markino kedelyevel -, ha a sorsolas szeszelye ugy hozza.”) Kiilon jelentosege van itt raadasul annak, hogy a Termelesi-regeny megjelenesenek idejen kifejezetten ritkasagszamba ment az epikai meselesnek ez a konnyed szolamvezetese, ugyanakkor nagyon is osszetett modalis hangolasa, egy olyan irodalmi nyilvanossag tereben, amelyet evtizedekre visszamenoen az itelet- vagy iteloesztetikak elvarasrendszere alakitott ki. Ezek a - Kant-fele kellemessel (das Angenehme) rokon - elbeszelespoetikai minosegek raadasul esztetikai rendszerkonfliktusban is allnak az itelderoben fogant esztetikai tapasztalat recepcios szerkezetevel. A Kantnal az erdek nelkiili tetszessel szembeallitott kenyes statuszu kellemesseg (itt: az elbuvold, kecses, kedves, bajos, „graciozus”27 ) a hazai elbeszeloi hagyomanyban az ideologiai ertektartalmu megitelhetdseggel keriilt szembe, mivel - ahogy ezt a kritika fel is rotta az anekdotikussagnak - lenyegeben mindig kepes feloldani vagy semlegesiteni az iteletek kivaltasara alkalmas esztetikai potencialt. Kantnal viszont eppenseggel mint erdekek kiszolgaloja, erdekekhez kotbtt tenyezo keriil szembe a tisztan erdek nelkiili izlesfteletek biztonsagaval. 2 7 Immanuel Kant, Az ttelderd kritikaja, Bp., Ictus, 1997, 120. A Grimm-szotar szerint a - a bajossal, kecsessel mar Solgernal is szinonim - graciozusnak (Anmut) a 17-18. szazadra alakult ki az az egyezmenyes jelentese, amely egyfajta erzek(let)i szepseg gyanant „vagyat ebreszt es elegit ki”, es fokent a reszletek megkotottsegek nem korlatozta gazdagsagaban mutatkozik meg. Deutsches Worterbuch von Jacob und Wilhelm Grimm, Bd. 1 [Nachdr. d. Erstausg. 1854], Munchen, DTV, 1999, 409-410.
