Irodalmi Szemle, 2018
2018/12 - IRODALMI SZEMLE 60 - Pápay Szandra: Transzkulturalizmus az irodalomtudományban. A transzkulturalizmus és bilingvizmus az irodalomban című kötetről (kritika)
ciokent hatarozza meg, amikor egy tobbkulturaju, mindenhonnan idegen, de mindenhez kotodo noalak letallapotat vizsgalja. Egy alapvetoen uj es egy mar az okori mitoszokban is eld fogalmi kategdria egymast kiegeszitve jarul hozza a szovegertelemhez. Mindez fontos bizonyiteka annak, hogy ez a fajta irodalomertesi torekves nem elkiildnult, parbeszedre keptelen szigetkent akar mukodni. Eszerint nemcsak a vizsgalt szoveg lesz egy tobb oldalrol nyitott, hibrid medium, hanem ehhez igazodva, az interpretacios eljarasokban is hasonlo nyitottsagra lesz sziiksegiink. Bar a kotetnek nem celja a szettarto irodalomtudomanyi diskurzusok hatarfeszegetese, megis egyes szovegeivel nagyon finoman utal arra a lehetseges szintezisre, mely szerint a kiilonbozo nezopontokat parhuzamosan is lehet mukodtetni a szovegolvasatban. Orcsik Roland tanulmanyaban a megkozelitesmdd mondhatni egyszerre dekonstrukcios es formalista. Danilo Kis prozaja kapcsan a nyelvet mint format egyszerre jelentesrombolo entitaskent es egzisztencialis lehetosegkent irja le. Benyovszky Krisztian a nyelvkeveredes es nyelvi regisztervaltasok aktualis szociokulturalis jelenseget a bahtyini groteszk felol kozeliti meg, mely alapvetoen az osi karnevali ritusokbol epitkezik. Kulonosen erdekes, hogy tobb tanulmany is el az unheimlich fogalmanak dinamizaciojaval, mely egy a mult szazad elejen kdztudatba keriilt freudi kategdria. Az otthontalansag, kisertetiesseg, illetve ismeretlen ismerosseg a tobb kulturahoz is kotodo, megis mindenhonnan kiviil rekedd ember letelmenyekent realizalodik. E koztes allapotban az identitasvesztes felelme, meg- es ujrakonstrualhatosaganak lehetosege lesz a mualkotasok legfontosabb motivacioja. Magdalena Roguska az eves motivuman keresztiil jarja koriil az identitasepitesi strategiakat, olyan ironok muveiben, akik maguk is megtapasztaltak az emigracio letbizonytalansagat. A tanulmanykotet tudatosan generalt problematikaja, hogy az olvasatok szinte egytol egyig a szerzoi referencialitast valasztjak kiindulopontjuknak. Ez pedig alapvetoen veti fel az autonomnak gondolt muveszi szoveg hatarproblemait is. Egy barthes-i athallassal kifejezve, a szerzo itt bizony el, es szerves resze az interpretacioknak. Arra a nagyon is hartyaszeru hatarmezsgyere ereznek ra ezek a kutatasok, ami a szemelyes lettapasztalatot es a muveszi tapasztalast osszekoti, illetve szetvalasztja. Ennek megfeleloen a kotet szamos tanulmanyaban talalkozhatunk hatarmufajokkal. Szaz Pal az etnografiai iras fikcids lehetosegeire kerdez ra, Keserii Jozsef a science fiction szociografiai gyokereit keresi. A szepirodalmi korpuszbol tobbnyire eliminalt szovegek, mint utleiras, biografia, illetve a memoar Lombos Kornelia
