Irodalmi Szemle, 2017
2017/12 - SZABÓ LŐRINC I. - Petres Csizmadia Gabriella: Nemzeti imázsépítés - irodalmi nemzetképek a 19. századi magyar és szlovák irodalomban (Marta Fülöpová Odvrávajúce obrazy című kötetéről)
PETRES CSIZMADIA GABRIELLA NEMZETI IMAZSEPITES- IRODALMI NEMZETKEPEK A 19. SZAZADI MAGYAR ES SZLOVAK IRODALOMBAN A 19. szazadi szlovak es magyar irodalmi szovegek ertelmezesenek fontos kotetekent tarthato szamon Marta Fuldpova Odvrdvajuce obrazy: vzdjomna podoba Mad’arov a Slovakov v slovenskej a mad'arskej proze 19. storocia [Feleseld kepek: magyarok es szlovakok egymasrol alkotott kepe a 19. szazadi szlovak es magyar prozaban] cimu monografiaja, amely az osszehasonlito irodalomtudomany reszdiszciplinajakent ismert imagologia eszkozeivel mutatja be a vizsgalt szovegekben kirajzolodo magyar es szlovak nemzetkepeket. Az erzekeny tarsadalmi kerdeskent szamon tartott tema preciz, tenyszeru feldolgozasanak kulcsat egyreszt a szlovakiai magyar szerzo szlovak es magyar kulturaban vald jartassaga, masreszt valasztott munkamodszere biztositja, hiszen a multikulturalis kozegben elok szamara az imagologiai kutatasok kinalhatjak a legmegfelelobb keretet a Masikrol alkotott mentalis kep objektiv feltarasara, valamint a sajat csoportrol alkotott kep megfogalmazasara. Ez a tudomanyteriilet ugyanis arra mutat ra, hogy az bnmagunkrol alkotott kep alapvetden meghatarozza a Masikrol alkotott kepiinket is, illetve forditva, onmagunkat a Masikon keresztiil, a Masikhoz viszonyitva tudjuk meghatarozni. Az imagologia azonban arra is ramutat, hogy ezek a nemzetkepek nem ertekitelettol es allasfoglalastol mentes kepek, mivel egy nemzet bnmagarol alkotott kepet etnocentrizmus, vagyis a sajat csoport normakent, mercekent vald ertelmezese jellemzi, ezert a masikrol alkotott heterokepet - a sajat kephez viszonyitva - alapvetden az elkiilonbozodes, az idegenseg attributuma hatarozza meg. A mi-dk csoport vizualis, nyelvi, statuszbeli, lakhely szempontu, temperatumbeli (lasd: klima-elmelet) stb. massaganak szelsoseges kiemelese sztereotipiak sziileteset eredmenyezi, ami a tarsadalmi diskurzusokban es a muveszeti alkotasokban egyarant manifesztalodik, es alapvetden hatarozza meg egy-egy nemzetrol alkotott kepiinket. Marta Fuldpova monografiaja azommel 19. szazadi magyar es szlovak kanonikus prozaban megjeleno magyar es szlovak nemzetkepek vizsgalatara korlatozodik, vagyis az irodalmi bn- es massagkepek letrejottet, strukturajat, tipologiajat, illetve ezek egymashoz fuzbdb viszonyat tarja fel. Szovegtereben a szlovak irodalombol tobbek kbzott Eudovit Stur, Jozef Miloslav Hurban, Samuel Tomasik, Jan Kalinciak, Eudovit Kubani, Jan Chalupka, Jonas Zaborsky, Karol Kuzmany, Svetozar Hurban Vajansky, Elena Marothy-Soltesova, Terezia Vansova, Martin Kukucin, Jozef Gregor Tajovsky, Albert Skarvan, a magyar irodalombol Josika Miklos, Eotvos Jozsef, Jokai Mor, Eotvos Karoly, Mikszath Kalman, Gardonyi Geza, Krudy Gyula miivei szerepelnek. A korpusz osszeallitasakor a szerzo
