Irodalmi Szemle, 2017
2017/10 - BEKEZDÉS - Mellár Dávid: Krisztina hűlt helye A gyertyák csonkig égnek című regényben. Márai nőalakteremtésének egyes aspektusai (tanulmány) / BEKEZDÉS
vett allat, a szarvas is: ahogy az aldozatmotivumbdl kideriilt, vegsd soron Krisztina lesz a ket ferfi altal elejtett »vad«.”37 A mitosztol eltekintve magabol a mubol is kiolvashato ez, amikor Krisztina apja meghallgatvan a tabornokot csak „ennyit mondott: „»Mit akarsz? Tulelted.«”38 Az apa ezzel az itelettel azt sugallja, hogy a lanya, Krisztina vegsd soron „a ket ferfi szenvedelyenek aldozata lett”.39 5. A NO NEMASAGA Utolso pontkent pedig meg kell emlitenimk a kommunikacids eszkozok szerepet a muben. Bar nem annyira szorosan dsszefuggden, de a noi kep targyiasult es passziv szemelykent valo megformalasanak meghatarozo aspektusa a Gyertyakban a szavak hasznalatanak vagy epp azok hianyanak, tehat a hallgatasnak a szerepe. Ezzel a kerdeskorrel Szabo Tiinde is foglalkozik, aki megallapitja, hogy „a nyelv, a beszed es a hallgatas a Marai-regeny egy kiemelt tematikus eleme”.40 A muben Henrik az, aki mindenkire rakenyszeriti a hallgatast, mert nemcsak Konradot nem hagyja szohoz jutni, de Krisztinat sem, akinek titkos naplojat vegul tuzbe veti. Azt a naplot, amely „mindent elmond, [...] amirol nem tud az ember elo beszeddel szolalni”.41 Tovabba Henrik biintetesre is hasznalja a hallgatast. A multban Krisztinat biinteti vele, aki ebbe bele is hal, a mu jelen idejeben pedig Konradot, akiben pedig ugyszinten meg akar olni valamit a beszelgetes estejen. A hallgatas, illetve a nemasag problemaja felol Krisztina alakja a muben ket lehetseges ertelmezest is kinal. Az elso ilyen ertelmezes az, ha elfogadjuk, hogy Krisztina hallgat a muben, pontosabban, hogy elhallgat valamit, hallgatasa eltakar valamit, titkot rejt, amelyet Henrik Konradtol szeretne megtudni. Igy ez az ertelmezes a mu egyik fontos pontjan keresztiil, a titok szerepe felol kozelit Krisztina alakjahoz. A masik lehetoseg az, ha a nd hallgatasat a kovetkezo, weiningeri gondolatmenet felol nezziik: „A noknek meg van adva a nyelv adomanya, de nem a beszede. A notarsasag konverzal [kokettal] vagy csacsog, de nem beszel. De a legveszelyesebb a nd, amikor nema: mert a ferfi tulsagosan hajlik arra, hogy a nemasagot hallgatasnak tekintse.”42 Ebbol kiindulva arra juthatunk, hogy Krisztina nema, es csak Henrik mint ferfi emlekezik vissza Krisztinara, a nore ugy, hogy az hallgat, illetve elhallgat valamit. De mindket felteves megallja a helyet, akar egymas mellett is (igy nem kell teljesen arra a gyanura tamaszkodnunk, hogy Henrik felreertette Krisztina hallgatasat), ha a mu mult es 3 1 Szabo Tiinde, A szerelem emlekezete: Harom Marai-regeny. PhD-dolgozat. Bp., ELTE Orosz Irodalom es Irodalomkutatas Doktori Program, 2010, 59. 3 8 Marai, A gyertyak..., 146. 3 9 Szabo, i.m., 61. 4 0 Do., 38. 4 1 Marai, A gyertyak..., 127. 4 2 Otto Weininger, Nem esjellem, Bp., Dick Mano kiadasa, 1913, 236.
