Irodalmi Szemle, 2017

2017/10 - BEKEZDÉS - Mellár Dávid: Krisztina hűlt helye A gyertyák csonkig égnek című regényben. Márai nőalakteremtésének egyes aspektusai (tanulmány) / BEKEZDÉS

jelen ideju sikjait tekintjiik. Igy lehet, hogy Krisztina egyszerre nema is, es hallgat is, hiszen a multban, Henrik emlekezeseiben inkabb a hallgatas jellemzi a not, ezzel szemben a beszel­­getes jelen idejeben, amikor Krisztina mar halott, sokkal inkabb a nemasaga a meghatarozo. A Gyertydkban megjelenik a kommunikacidnak ket masfele alakzata is, melyek nem a szavakat, de nem is a hallgatast hasznaljak arra, hogy elmondjanak valamit. Az egyik ilyen eszkdz a zene, amellyel a tabornokot kizarva Krisztina es Konrad, valamint Henrik anyja es Konrad kommunikalni tudnak. Krisztina tehat ket kiilonbozo modon „beszelget” ferjevel es szeretojevel, az egyikkel naplojan keresztiil osztja meg azt, ami elobeszeddel elmondhatatlan, a masikkal pedig a zenet, „ezt a dallamos es erthetetlen beszedet, mellyel bizonyos fajta em­­berek tarsalogni tudnak egymassal”,43 hasznalja az elmondhatatlan kifejezesere. Chopin Po­­lonez-fantaziaja a muben tobbszor is a titkos, a beavatatlanok szamara erthetetlen tarsalgasi kod, a zene peldajakent ter vissza. A muben megjelend masik ilyen kifejezd eszkdz a cselekves. Erre pelda lehet az a jelenet, amelyben a tabornok Konrad lakasara megy, hogy valaszt kapjon kerdesere, es valaszkent va­­ratlanul megjelenik Krisztina. Ugyancsak pelda Krisztina kepenek visszahelyezese a mu vegen. A nyelv, szukebb ertelemben a szavak jelentosegevel a Gyertyak tobb pontjan is foglal­­kozik a tabornok, pontosabban azzal, hogy azok mennyire kepesek kifejezni a valosagot, vagy legalabbis elmondani valamit arrol. Krisztina a nyelv altal rekonstrualhato lehetne, ha a tabornok vagy Konrad elolvasna a nd naplojat, de annak elegetesevel az egyetlen lehetoseg is elvesz. Igy lehetetlenne valik, hogy Krisztina „a nyelv reven akar utolag alannya leptesse eld magat”.44 Krisztina a vilagban nem tudja kifejezesre juttatni magat. Osszessegeben majdhogynem igazolodik a Gyertyakban Otto Weininger szelsoseges al­­litasa is, az, hogy „a noknek nines letezesiik es lenyiik, a nok nincsenek, a nok semmik. Az ember vagy ferfi, vagy nd, aszerint, amint az ember valaki vagy nem-valaki”.45 Weininger 4 3 Marai, Agyertyak..., 145. 4 4 Bollobas, i.m., 420-421. 4 5 Weininger, i.m., 350.

Next

/
Oldalképek
Tartalom