Irodalmi Szemle, 2017

2017/1 - Major Ágnes: Egy kultuszrombolási kísérlet (?) (Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony; A Csáth-adaptációk kultuszalakító hatásáról))

hatvanyozottan igaz Csathra is, hiszen a legbensobb elmenyeit es gondolatait papirra veto szerzo szepiroi munkait is gyakran olvastak mar ossze referencialis szovegeivel.5 1933-ban Nemeth Laszlo esszet irt Csath Gezarol, amelyben olyan elfeledett iro­­kent emlekezett meg rola, aki „sokszor ugy tunt fel, mintha az 6 neve egyike lenne azoknak a titkos jelszavaknak, melyekrol bizonyos muveltsegu es hajlamu fiatalembe­­rek egymast dfelnemetorakon, a rendorseg politikai osztalyan vagy egy fekete fdlott elismerik”.6 Szajbely Mihaly Csath-monografiajaban jegyzi meg, hogy ennek a titkos Csath-kultusznak sokaig nyoma maradt a konyvtarakban, mivel az fro munkainak elso kiadasai ugyan szerepeltek a konyvtari katalogusjegyzekekben, tenylegesen meg­­sem voltak ott, hiszen szamos konyvtari lopas tortent az evek soran. Ennek pedig az lehet az elsodleges oka, hogy a Csath-muvek evtizedeken at megszerezhetetlenek vol­tak.7 A Csath muveit es alakjat koriillengd kultuszt egyertelmuen a titkossag, az el­­erhetetlenseg, a megszerezhetetlenseg mukodtette, s aki azokhoz a kivaltsagosokhoz tartozott, akik szamara elerhetove valtak az irasok, az sajatosan beavatodva valt re­­szeseve e titkos kultusznak.8 Ami evtizedeken at leginkabb erdekelte a kozonseget, az Csath morfinista naploja volt. Az egyik, az 1912-1913 kozott keletkezett naplo volt az, amelyik titkon terjedt a kivancsi emberek koreben, gepiratos masolatban. A naplok kultikussa valasanak oka a ket alapveto beszedtilalom megserteseben keresendo: az olvasokat mindennel jobban erdekelte ugyanis a szemelyes hangu kendozetlen val­­lomas a szexualitasrol es a kabitoszer-elvezetrol.9 Ebbol az tunik ki tehat, hogy a nor­­masertesek, amelyek a tragikus sorsu szerzo kezdeti mellozottseget eredmenyeztek, epphogy az erdeklodes kozeppontjaba helyeztek evtizedekkel kesobb. 5 Ld. pl. Kereszturszki Ida, Az orok afium: Megalkothato-e Csath Geza Opium cimu novellajd­­nak uj olvasata?, Uzenet, 1997/9—10, 642-665. 6 Nemeth Laszlo, Csath Geza = Ud, Kiadatlan tanulmdnyok, Bp„ Magveto, 1968,1, 273. 7 Szajbely Mihaly, Csath Geza, Bp., Magveto, 1989, 7. 8 Davidhazi Peter, Egy irodalmi kultusz meghonositasa: Beavatas a Shakespeare-kultuszba a XVIII. szazad vegen, ItK, 1987-1988/1-2,46. 9 Z. Varga Zoltan, Az iroi vena: Csath Geza 1912-1913-as naplojegyzeteirol = Ud, Oneletrajzi toredek, taldltszoveg, sorozatszerk. Veres Andras, Kalman C. Gyorgy, Bp., Balassi, 2014 (Opus Irodalomelmeleti tanulmanyok - Uj sorozat, 14), 50-53. Az elmiilt nehany ev tapasztalata arra mutatott ra, hogy a Csath miivei es elete irant tanusitott erdeklodes cseppet sem fakult, nemikepp azonban atalakult. A meg­­annyi novellaelemzes, tanulmany mellett az irodalom hatarteriiletein is nagy jelento­­seggel, ihleto erovel rendelkeznek Csath Geza szepiroi munkai es onreflexiv szovegei. A paletta meglehetosen sokszinu: szindarabok, nagyjatekfilmek, kepregenyek sziilet­­nek, melyek egy-egy vagy akar tobb Csath-muvet dolgoznak fel. Hogy kdrtiljarhassuk, milyen osszefiiggesben allnak a Csath-adaptaciok az iro kultuszaval, elengedhetetlen a vizsgalat soran hasznalt adaptaciofogalom definfcidja. Az egyes adaptacioelmeleti

Next

/
Oldalképek
Tartalom