Irodalmi Szemle, 2017
2017/9 - ARANY - Koós István: Felfedezőutak Jókai világában. Fried István Jókai Mórról Másképpen című kötetéről (kritika)
bozo perspektivak jatekanak. Szinten hangsulyos, hogy a regeny ideje a harom haz sorsahoz kotodik: a kastely lerombolasaval vegzodik, es az egesz esemenysort mintha a halalmadar idezne meg, akinek a sorsa viszont nem valik kerekke a regenyben, ezzel a kotet a tortenelmi elbeszeles lezaratlansagat hangsulyozza. Ebben a fejezetben mar hangsulyosan elokeriil az a tema, amely a kesobbi tanulmanyokban is rendkiviil fontos szerepet jatszik: a beszedmodok es nyelvek sokfelesegenek problemaja. Ez a tema Fried elemzeseibol kibonthatoan egyszerre tobb szinten is meghatarozo a Jdkai-eletmiiben, es mivel ez az egyik legfontosabb, legtobbszor visszatero gondolata a tanulmanykotetnek, erdemes itt errol egy kicsit bovebben is szolni. Eloszor is jelen van Jokainal a soknyelvuseg politikai ertelemben, hiszen a regenyeiben szinre vitt heterogen vilag, a kiilonfele nepek egyiitteleset elfogado, helyeslo attitud nagyfoku toleranciarol tanuskodik, es egy egyseges nemzet(allam) mitologiaja elleneben artikulalodik (ugyanez a soknyelvuseg valik szervezdelemme pl. A Maglay-csaladban). Jokai szamara Magyarorszag (illetve a Monarchia) olyan teriilet, amely sokfele, egymassal egyenrangu nep es kultura bekes, egymast megtermekenyito egyiittelesenek terepe. Erre a politikai toleranciara a Szomoru napokban a hatalmas szlav birodalomrol almodozo Bodza Tamas a pelda, akinek az alakjat Jokai megertessel, mindenfele nemzeti gog nelkiil szemleli, bemutatva a magyar uraktol elszenvedett serelmeit. (Ez a tolerancia egyebkent adott esetben az egeszen eltero kulturakra is kiterjed, az Erdely aranykoraban pl. a legnagyobb szerelemben el egyiitt a magyar Kallay Katalin es a torok Kucsuk basa). A tdbbnyelvuseg emellett maguknak a szovegeknek a megformaltsagaban is konstitutiv elem, hiszen a regenyekre alapvetoen jellemzo a polifonikussag, dialogikussag, pl. a kiilonbozo elbeszelesformak (anekdota, remtortenet, erzelmes elbeszeles), illetve az elterd hangnemek (pl. humoros, tragikus) integracioja. Ide tartozik a szokincs tobbretegusege is: Jokai egymastol radikalisan kiilonbozo nyelvek es nyelvi regiszterek elemeit olvasztja ossze sajat szovegeiben. Egy ujabb szinten a tdbbnyelvuseg a letezes es megertes alapveto modjakent ertelmezodik, hiszen, mint az utolso tanulmanyaban olvashatjuk, „a jellegzetes megszolalas egyszerre elleplezes es leleplezes, a nyelvek nem pusztan osszekotnek, leven a forditas, az atiiltetes’ eszkoze a termeszetes nyelveknek, a nyelv(ek) a kulturalis kiilonbsegek jelzodesei (...). (204) A regenyek tbbbszor is szinre viszik az irott szovegek olvasasat, illetve anyelvek kdzotti forditas aktusat; A Szomoru napok utoszava pedig olvasatlan regenyeknek nevezi a tortenelmi multat megtestesito koporsok fedelet, ami egyszerre fejezi ki az olvashatatlansagot es az ertelmezesre valo rautaltsagot. Az Egy regeny regenye c. tanulmany Az uj foldesurral foglalkozik. Ez a mu a tobbiekhez kepest jol referencializalhatonak tunik, a cselekmenye egyseges, a tartalma osszhangban all a korszak politikai torteneseivel, torekveseivel. A regeny „posztmodern” sajatossaga abban all, hogy tematizalja az irodalmisagot es az olvasast: a szereplok maguk is irodalmi muvekhez
