Irodalmi Szemle, 2017

2017/9 - ARANY - Koós István: Felfedezőutak Jókai világában. Fried István Jókai Mórról Másképpen című kötetéről (kritika)

hasonlitva ertelmezik sajat sorsukat, mikozben egymasnak az irodalomrol alkotott elkepze­­leseit korrigaljak. Garanvolgyi Aladar monologjaban ujrameseli a tortenetet, ami hozzasegi­­ti annak megertesehez, mikozben meseje ossze is olvad a narrator szolamaval. Fried szerint ez az onreflexiv reteg kapcsolja ossze egymassal a maganemberek tortenetenek es az orsza­­gos esemenyek elbeszelesenek ket kiildnbozd regenyet egyetlen szovegge. Az onreflexiv vo­­nulat kozvetit a ketfele narrativa kozott; a soknyelvuseg temajara vetitve azt mondhatnank, a regeny „dntudata” ugy illeszti egymasba a kulonnemu torteneteket, ahogy egy kepzeletbeli tolmacs alakitana a Monarchia eltero nyelvu nepeinek monologjait dialogussa. Az Egy Jokai-novella es ami korotte/mogotte lehet a Faustina c. szoveget veszi szemiigyre, reszben a lehetseges elokepeit, forrasanyagat, reszben a belso onellentmondasokat vizsgalva. Ilyen ellentmondasok a Marcus Aurelius sztoikus filozofiaja es valdsagos erzesei kbzotti el­­lentet, illetve a szereplok pozicionalasa: mikozben Faustina a cimszereplo, a csaszar a cselek­­vo hos. A szereplok kozott nines igazi kapcsolat, nem bontakozik ki konfliktus, ezzel pedig maga az anekdota mufaja dekontsrualodik. A Gyemant maradt, ami gyemant volt? Jokai egyik kanonikus miivet, a Fekete gyemanto­­kat veszi kozelebbrol szemiigyre. Ezt a szoveget a korabbi elemzok ideologikusan olvastak, reszben mint a kiilfoldi tokevel szemben gyozedelmeskedo magyar szellem allegoriajat azo­­nositottak, reszben pedig arealizmus felol kozelitettek hozza, elitelve ajellemek eltulzott­­sagat es egyszerusiteset (mint tudjuk, Peterfy Jend egyik legfobb peldaja volt ez a regeny a Jokairdl szolo elmarasztalo tanulmanyaban). Fried elemzese itt ket iranyban mozog: egy­­felol a regeny ideologikus tartalmarol, vilagkeperol beszel (pl. optimista-e a tortenet vegki­­csengese a kapitalizmusrol), illetve a poetikai megalkotottsagot vizsgalja, en itt ez utobbirol adok egy rovid osszefoglalast. A szoban forgo regeny rendkiviil komplex modon megfor­­malt alkotas. Ahogy Az uj foldesurban, itt is ket tortenet szovodik egymasba: az iparosodas es a maganelet narrativaja, amelyek eroteljesen ellenpontozzak egymast (az egyik az eldo­­logiasodas, a masik az intimitas vilagat festi), a kozottiik levo kozvetitest ebben az esetben a cimbeli motivum, a fekete gyemant viszi vegbe, amely egyszerre jelenti a szenet es Evila szemet. Ahogy a narrativa kettebomlik, ugy Ivan es Evila szemelyisege is meghasad egy szin­­padi/kozeleti es egy valdsagos szemelyre, ahogy egy kesobbi tanulmanyban Zarkany Leon es Timar Mihaly eseteben is latni fogjuk; a szerepek itt mar nem bizonyulnak osszeegyeztethe­­tonek, ezzel egy a korabbiaknal differencialtabb szemelyisegfelfogas rajzolddik ki Jokainal. Ahogy az en kettevalik, ugy a belso monoldgokban tovabb osztodik Ivan szemelyisege, aki egyszerre mintha olvasdja/szemleldje es agense is lenne sajat tortenetenek. Ennek az oszto­­dasnak a tiikorkepekent viszont az elbeszelo identitasa is meghasad: az omnipotens narrator

Next

/
Oldalképek
Tartalom