Irodalmi Szemle, 2017
2017/9 - ARANY - Koós István: Felfedezőutak Jókai világában. Fried István Jókai Mórról Másképpen című kötetéről (kritika)
Ez az uj Jokai immar nem a nagy nemzeti elbeszeles megalkotoja, nem is a realizmus idejen mukodd elkesett romantikus, hanem olyan muvesz, aki ezernyi szallal kapcsolddik koranak kiilonfele irodalmi tendenciaihoz, es a modernseg szamos torekvese is fellelheti benne az elodjet. Az elso tanulmany (Egy korai Jokai-regenyrol - kicsit maskeppen) a Szomoru napokban egy sor olyan poetikai jellemzot tar fel, amelyek ellenallnak az emlitett nagy nemzeti narrativa megalkotasanak. Sorrendben az elso ilyen jegy Hugo groteszkjehez kotodik, amely az ossze nem illo elemek kapcsolatabol teremti meg a maga esztetikajat. A Jokai-regenyben a fenseges es a humoros, illetve a nepies hang valtogatasa jelent ilyen tobbesseget, mikozben az egyes figurak es helyzetek rajzaban visszakoszdnnek A parizsi Notre-Dame temai: a hoher es a kis Eliz kettose Quasimodora es Esmeraldara emlekeztet, Mekipiros pedig maga is Quasimodo-szeru felallati teremtmeny. A magam reszerol egyebkent kiegeszitenem a parhuzamot meg ket jelenet kiserteties hasonldsagaval: a Szomoru napokban van egy epizod, amikor Mekipiros magaval rantja Ivant a melybe, es mielott lezuhannanak, egy darabig meg a tetd peremen vergodnek a melyseg es magassag kozott. Ez a kep egyertelmuen felidezi az Hugo-munek azt a felejthetetlen pillanatat, amikor a halaltusajat vivo Claude Frollo ott lebeg a feneketlen melyseg felett, megkapaszkodva a templom egyik vizonto szornyetegeben, mikozben Quasimodo a halott Esmeraldat siratja a magassagban. Ahogy a Szomoru napokban keverednek az ossze nem illo elemek, ugy az elbeszeles a tortenelemre vonatkoztatva is azt a kerdest korvonalazza, hogy a tragikus 1831 -es esemenyek vajon mifele narrativat tesznek lehetove. Itt ket lehetoseg kinalkozik, amelyek kozott nehez donteni: a kerek nemzeti elbeszelest egy remtortenet jelenlete roncsolja. A torteneten beliil tematikusan egymasnak feszulo erdket (a lazadokat es az urakat, magyarokat es szlavokat) pedig egy kiilso nezopont tudna integralni, amit a lengyel Kamienszka Maria kepvisel, csakhogy o maga sem igazan identikus szereplo, hanem kiilbnbozd szerepek es nyelvek allandoan valtozd osszessegekent abrazolodik. A viszonyitasi pont tehat maga is kiszolgaltatodik a kiilon-
