Irodalmi Szemle, 2017
2017/9 - ARANY - Koós István: Felfedezőutak Jókai világában. Fried István Jókai Mórról Másképpen című kötetéről (kritika)
lozofiai reflexid ritkas levegoju magaslataiert. Ugyancsak nem torekszik a szerzo arra, hogy egy teljesen egyseges, lezart, korlatozott szamu poetikai jellegzetessegre alapulo Jokai-olvasatot hozzon letre. Osszhangban all ez az olvasasmod azzal a tetellel, amely szerint Jokai eletmuvere nem mint egy fejlodes/egeszelvu muveszi palyara kell tekinteniink, hanem az egyes motivumok es beszedmodok folytonos variaciojanak, ujraertelmezesenek terekent kell felismerniink ezeket a textusokat (64-65). Ennek megfeleloen a Jokai-olvasasnak sem lehet celja egy lezart, vegervenyes ertelmezes letrehozasa: az eletmu a maga komplexitasaval, de a hihetetlen aranyaival es mereteivel is az olvasas olyan kalandjara hiv minket, ahol nines vegcel, nines megerkezes. Egy-egy muvet Fried gyakran tobb eltero szempontbol is targyal, ezek a szempontok viszont vissza-visszaternek a kiilbnbozd muvek elemzeseiben. A szovegek folytonos ujraolvasasa es a vilagirodalmi mintakkal valo osszevetese mindig uj es uj konstellaciokat hoz letre, Umberto Eco ismert metaforajaval elve olyan erdot, ahol az olvasas osvenyeinek labirintusaban vegtelenne valik a bejarhato utak szama. Fried tanulmanyai mintha a szovegolvasasnak egyegy ilyen kalandos turaj at modelleznek: nincsenek vegleges ertelemadasi aktusok, mindent egyszeriben erthetove tevo relevaciok, csak felfedezesek vegtelen sora. Ha ugy tetszik, Fried a korabbi, egysegesnek gondolt Jokaival nem egy masik, hanem sok masik Jokait allit szembe. Ennek kbszonhetd az, hogy a kanonikus muvek (Fekete gyemantok, Az ujfoldesur) ertelmezesei mellett kevesse ismert vagy eddig sosem vizsgalt szovegek olvasatai is helyet kapnak a kotetben. A tanulmanyokban ugyanakkor rendre elokeriilnek es ujraertelmezodnek a Jokai-regenyeknek azok a jellemzoi, amelyek miatt a Jokai-kepunket dominansan alakito szakirodalom (Pererfy Jend es Gyulai Pal tanulmanyaira gondolok) elmarasztalta a szerzot: az enkettozes motivumanak elemzese soran Fried a szereplok megformaltsaganak egyoldalusagaval, eltulzottsagaval kapcsolatos vadat szembesiti egy masfajta, differencialtabb szemelyisegfelfogas jelenletevel; a Maglay-csalad olvasataban a kovetkezetlen cselekmenyvezetest gondolja ujra mint elliptikus tortenetalkotast; a cirkuszos tortenetek eseteben a nepszeruseg hajhaszasarol szolo kifogasokat oldja fel egy tagabb, a popularis kulturat is befogado muveszetkoncepcid felrajzolasaban.
