Irodalmi Szemle, 2017
2017/7-8 - Kosztrabszky Réka: Értelmiségi karrierek nyomában. Az értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások 2. című kötetről (kritika)
KOSZTRABSZKY REKA ERTELMISEGI KARRIEREK NYOMABAN AZ ERTELMISEGI KARR IERTORTENETEK, KAPCSOLATHALOK, I ROCSOPORTOSULASOK 2. CIMU KOTETROL Az ertelmisegi karriertortenetek es kapcsolathalok vizsgalata a legutobbi evekig marginalis helyet foglalt el a hazai irodalom- es kulturatudomanyi diskurzusban, am a Partiumi Kereszteny Egyetem Magyar Nyelv- es Irodalomtudomanyi Tanszekenek szervezeseben inditott konferenciasorozat igeretes kezdetnek bizonyult az ertelmiseg-kutatas osztonzesenek tekinteteben, hiszen 2016-ban az immar masodik alkalommal megrendezett tudomanyos tanacskozas eldadasainak valogatott, szerkesztett anyaga jelenhetett meg. Az osszesen 23 tanulmanyt kozreado kotet szervezdelvet ezuttal is az egyes temak kronologiaja hatarozta meg - ez alol csak az elso, a konyv szerkesztese kozben elhunyt Szegedy-Maszak Mihaly pienaris eloadasabol kesziilt iras kivetel mivel a dolgozatok elterd korszakokra, egyenekre es csoportosulasokra fokuszalnak. Mivel meg napjainkban sem rendelkeziink atfogo ertelmiseg-definicioval, a tanulmanykotet irasait az „ertelmiseg” tagabb ertelemben vett megkozelitese jellemzi; szellemi tevekenyseget vegzd, kapcsolataikat ez alapjan szervezo egyeneket ertenek alatta, igy ez a meghatarozas mind az egyes szemelyek ertelmisegi karriertorteneteinek, mind pedig a kulturateremtd es kozeleti szerepet felvallalo csoportok mukodesenek vizsgalatahoz megfelelo alapot nyujt. Szegedy-Maszak Mihaly kotetnyito, dsszegzd igenyu es szemelyes hangu tanulmanyaban (Ertelmisegi csoportosulasok kiserletei a magyar kultura atalakitasara a XX. szazad utolso harmaddban) a 20. szazad masodik felenek joreszt kevesse ismert ertelmisegi csoportosulasait - melyek tobbsege a rendszervaltozast kovetoen felbomlott - mutatja be szemelyes emlekek, tapasztalatok reven es kenyesnek tekinthetd kerdesek erintesevel. Irasanak vegen ramutat az oktatasiigy problemaira, az egyes ertelmisegi szervezetek kozotti kommunikacio hianyara, illetve az ertelmisegi karriereket jelenleg alakito tenyezokre (piac, politikai hatalom, szemelyes erdekek) is, melyek egyiittes jelenlete velemenye szerint lehetetlenne teszi a nemzeti hagyomany letenek zalogat jelento szellemi elet folytonossagat.
