Irodalmi Szemle, 2017

2017/7-8 - Kosztrabszky Réka: Értelmiségi karrierek nyomában. Az értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások 2. című kötetről (kritika)

Jankovits Laszlo Piso kapcsolatkeresesei a Lajtan es innen tul cimu irasaban az erdelyi szasz humanista kolto es filozofus hazai es kiilfoldi kapcsolathalojanak kiepiteset vizsgalja, elsosor­­ban Piso egy olyan versere fokuszalva, melybol nemcsak remenybeli tamogatoinak szemelye, hanem az Erdelynel nagyobb es tartosabb integraciok fele vald tajekozodasa is kimutathatd. A szerzo irasanak masodik feleben azt koveti vegig, hogy a koltemenyben remelt boldogulas elmaradasa utan milyen lehetosegek kinalkoztak a hazatero kolto szamara a Budan kiepitett kapcsolatai reven. Otvos Peter Az dsz haju gyermek - Puer senex a magyar irodalmi kultuszban cimu ta­­nulmanyaban Rimay Janos Justus Lipsiushoz irt, gazdag alluzios halozattal operalo levelet tanulmanyozza, melyben Rimay a „bdlcs gyermek” antik irodalomban es Bibliaban gyokere­­zo toposzanak hasznalatat mutatja ki. A szerzo szerint ezzel a Homerosz, Vergilius es Cicero ismeretet tudos modon kozvetitd, ekkorra mar kliseve vald formulaval Rimaynak - Lipsius tamogatasanak elnyerese mellett - az volt a celja, hogy formal) a es megteremtse sajat tudos es irodalomerto szerepet. Otvos ramutat, hogy ez a torekves a Balassi Balinthoz valo viszo­­nyaban is tetten erheto, hiszen Rimay azt akarta elerni, hogy az utokor a Balassi-versek olyan egyediili szakertojekent tartsa szamon, aki a kolto keresere mar 10-12 evesen korrigalta Ba­lassi koltemenyeit. Maczelka Csaba a Nemzettudat, forditas es szamkivetettseg az 1580-as evek Angliajdban: Budai Parmenius Istvan es Thomas Nicholls cimu irasaban ket szerzo karrierjen keresztiil koveti vegig a 16. szazadi Angliaban tevekenykedo, kiilfoldrol erkezo ertelmisegiek szamara kinalkozo karrierepitesi utakat. A szerzo ramutat, hogy bar a latin nyelven fro, europai huma­nista muveltseggel rendelkezo Parmenius, es a kereskedelmi utjain szerzett ismereteivel, an­­gol nyelven boldogulni kivano Nicholls kiilonbozd modon probaltak kapcsolatba lepni a kor szellemi elitjevel, a kolonialis propaganda - sajat kivtilallo szerepiik hangsulyozasa ellenere - vegiil mindkettdjuket bekebelezte. Balazs Mihaly Tul afelekezeti hatarokon. Kormoczi Janos kapcsolatrendszerehez cimu irasaban a Kormoczi Janos es ifjabb Cserey Farkas ket evig tarto levelezesebol kiindulva vizsgalja a katolikus polihisztor es az unitarius rektor kdzos munkajat a felvilagosodas egyik fontos eszmejenek (vallasi tiirelmesseg) kontextusaban, mikozben felhivja a figyel­­met Kormoczi es ifjabb Cserey hagyatekanak jelentosegere es kutatasanak fontossagara is. Egyed Emese az Asszonykdrbol az irovilagba - Ujfalvi Krisztina utjai cimu tanulmanya­­ban az erdelyi koltdnd ertelmisegiekkel (magas rangu hivatalnokok, egyhazi szemelyek, koltok) valtott verses leveleinek elemzese soran mutatja be Ujfalvi Krisztinanak egy sajat koltoi tarsasag szervezesere iranyulo elkepzeleseit, tovabba azokat a kapcsolatokat, melyek kihasznalasa reven neves szerzove valhatott volna egy olyan korban, melyben egy noi alko­­to ervenyesiilese meg elkepzelhetetlennek bizonyult. Milbacher Robert „Sem utodja, sem boldog ose...” - Az irodalmi elod megkonstrualasanak strategiai cimu irasaban Harold Bloom hatasiszony-elmeletet felhasznalva azt tanulmanyozza, mikent konstrualta meg Petdfi Sandor es Ady Endre sajat koltoi elodkepet. A szerzo elemzd tevekenysege soran arra jut, hogy a magyar irodalomtorteneti hagyomanyban a Petdfi kepvi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom