Irodalmi Szemle, 2017
2017/1 - Marosan Bence Péter: A szerelemről és más démonokról (Sartre és Merleau-Ponty szerelem-elméletéről)
sik barmikor uj szemelyt valaszthat vagyai targyanak. Ugyanakkor a szerelmest az sem nyugtatja meg, ha a Masik egy termeszeti esemeny elkeriilhetetlensegevel szeret bele, es egy rajta kiviil esd sziiksegszerusegnel fogva marad mellette.24 Egy ilyen szerelembol elillan a szubjektivitas mozzanata. A szerelmes, mint Sartre fogalmaz, olyan szenvedelyt akar, amely „determinizmust jatszik”.25 A szerelem, mondja Sartre, az arra iranyulo vallalkozas, hogy a Masikkal megszerettessem magam (le projet de se faire aimer). Egesz letem a Masik szamara valo ajandekka valik; Internet hatartalan bokezuseggel es nagyvonalusaggal pazarlom a Masik kedveert. Minden, amim csak van, amivel csak rendelkezem, azert van, hogy a Masiknak adjam: a szemeim az arcomon, a hajszalak a fejemen, az erek a kezemen, minden.26 A szerelmesek kimerithetetlen josaggal es nagylelkuseggel pazaroljak lettiket egymas szamara. Ebben a sartre-i toposzban mar tenylegesen az osszefonddas motivuma erhetd tetten. Ami miatt a szerelem megis egy instabil viszony marad, az a szabadsag, es tole elvalaszthatatlanul, az esetlegesseg mozzanata. Letem alapja a Masik szabadsaga; letem ezaltal tenylegesen megalapozotta valik, de ez egy esetleges alap.27 Ki vagyok teve a Masik iteletenek, szabadsaganak, a Masik szabadon rendelkezhet letem felett, ami magaban rejti annak lehetoseget is, hogy kivet engem a kegyei kozul, es feladja irantam erzett szerelmet. A szerelem projektje a sziiksegszeru megalapozottsag igeretevel indult, de ez az igeret mindig illuzdrikusnak bizonyul, leven a szerelem csak a szabadsag altal lehet az, ami; a szabadsag viszont az arra vonatkozd kepesseg, hogy a szerelem ajandekat barmikor visszavegyuk. Ha a szerelmesek kepesek megbekelni az esetlegesseg traumajaval, azzal tehat, hogy a szerelembol nem iktathato ki teljesen az esetlegesseg momentuma, mivel a szerelem semmi mas, mint magat szerelmesse tevo szabadsag, akkor egyiitt kepesek letrehozni egy metastabil allapotot, egymas letenek kdlcsdnos megalapozasat a masik szabadsaga altal, es az egymas melletti kolcsonos elkotelezodes reven kepesek fenntartani egy kiegyensulyozott viszonyt. Ebben a viszonyban mindenesetre a szubjektiv mozzanatok dominalnak. A szerelem ellenparja e tekintetben a szexualis vagy lesz, amelyben az objektiv elemek bizonyulnak uralkodonak. A szerelem problemaja kozvetleniil dsszekapcsolodik a nyelv kerdesevel, mivel minden szerelem, Sartre szerint, a csabitds kiserletevel veszi kezdetet. 28 A nyelvben letem objektiv, masikert-valo dimenzidja valik nyilvanvalova. A szavakat a Masiktol kapom. A nyelv jelentesei 2 4 Sartre: a szerelmes nem azt akarja, hogy a Masik egy automata legyen, akit az iranta valo szerelemre programoztak. A szerelmes igenyli a szubjektivitas es a szabadsag momentumat a szerelemben. Sartre, i.m., 438sk. 2 5 Sartre, i.m., 439. 2 6 Sartre, i.m., 443. 2 7 Sartre, i.m., 438. 2 8 Sartre, i.m., 444.
