Irodalmi Szemle, 2017
2017/6 - TRANSZKULTURALIZMUS - Magdalena Roguska: A migráció mint transzkulturális tapasztalat lengyel és magyar származású, transznyelvű írónők prózájában - Eva Hoffman: Lost in translation, Terézia Mora: Nap mint nap (tanulmány) / TRANSZKULTURALIZMUS
AZ ELMELETI TER ES A MUVEK KIVALASZTASANAK A KRITERIUMAI A migrans irodalom kategoriaja, amelybe az emlitett irondk muveit sorolhatjuk, figyelembe veve az eletrajzokat es irasaik tematikajat, olyan elmeleti terrel keriilt kapcsolatba, amelynek kulcsfogalmai az inter-, multi- es transzkulturalizmus, a posztnemzeti es kisebbsegi irodalom, a posztkolonializmus, hibriditas, teruletenkiviiliseg, a nomadizmus, massag/idegenseg, bi-, multi- es transznyelvuseg. A jelenlegi tanulmany kontextusaban kiilonosen erdekesnek bizonyul a transzkulturalizmus fogalma, amelynek leirasat tobbek kdzott Wolfgang Welschnek kdszdnhetjuk.23 Johann Gottfried Herdernek a kiilonallo kulturak hagyomanyos koncepciojaval ellentetben Welsch szakitast javasol az „idegen” es a „megszokott” kategoriaiban vald gondolkodassal szemben, a sokfeleseg erdekeben, amely - velemenye szerint - jellemzobb a mai tarsadalmakra. Welsch szerint a globalizacios es a bevandorlasi folyamatok eredmenyekent egy sajatos kulturalis infiltracio jott letre, amely kovetkezteben uj, hibrid kulturalis formakkal talalkozhatunk. Mikroszinten ezek a multikulturalis kapcsolatok nagy hatassal vannak az egyen kialakulasara es identitasanak a fejlodesere. Az egyik alapvetd emberi jog a kulturalis formalodashoz vald jog, es amikor az egyen tobb kultura hatasa alatt all, akkor az osszes transzkulturalis tenyezonek az egyesftese az egyik legfontosabb feladat az identitasformalas folyamataban. A migraciorol vald megfontolasok, amelyek elkerulhetetleniil osszekapcsolodnak a kiilonbozd kulturak kbzotti eletformakkal, kozvetleniil erintik tehat az identitas problematikajat. Ki vagyok, kivel azonositom magam, melyik etnikai csoportba tartozom, hoi van a hazam (vagy hoi vannak a hazaim) - mindezek a kerdesek elkeriilhetetlenek egy migrans identitasformalasanak a folyamataban. A fent emlitett szerzok muvei tobbsegenek fo temaja a migracio tapasztalata es az identitas keresese a migrans szereplok altal. Explicit modon ket frond erinti ezt a temat: az angol nyelvu Eva Hoffman Lost in Translation c. muveben es a nemetiil fro Terezia Mora Nap mint nap c. regenyeben. Mindegyik egeszen egyedi, eltero technikak altal szembesit 2 3 Welsch Wolfgang, Transculturality: The Puzzling Form of Cultures Today = Spaces of Cultures: City, Nation, World, szerk. Featherstone Mike, Lash Scott, London, Sage, 1999,194- 213.
