Irodalmi Szemle, 2017

2017/6 - TRANSZKULTURALIZMUS - Magdalena Roguska: A migráció mint transzkulturális tapasztalat lengyel és magyar származású, transznyelvű írónők prózájában - Eva Hoffman: Lost in translation, Terézia Mora: Nap mint nap (tanulmány) / TRANSZKULTURALIZMUS

keriil, a nemet volt - edesanyja nyelve. Ugyanakkor, ahogy tobbszor is hangsulyozta interjuiban, a magyar volt az a nyelv, amelyet az iskolaban hasznalt, es amely segitsegevel irova valt: „Nekem tehat »technikailag« nemet az anyanyelvem, masreszt azok koziil, akik hivatasszeriien foglalkoznak ezzel a kerdessel, sokan azt allitjak, hogy az iskola nyelve a meghatarozo, es azt tekintik igazi anyanyelvnek. En az engem koriilvevo kozosseggel magyarul beszeltem, elsajatitottam ennek a kozossegnek a kulturalis javait. [... ] Amig Magyarorszagon eltem, szamomra a nemet privat nyelv volt, sot: en a nemet irodalommal is magyar forditasok formajaban talalkoztam. [...] Nem is tudom, honnan jon az en nemet irodalmi nyelvem. Lehet, hogy a magyarbol.”18

Formalisan Mora tehat ketnyelvu.19

Ugyanakkor, hasonlokeppen, mint ahogy mas transznyelvii szerzdk eseteben, ahhoz, hogy nemetiil irjon, „vissza kellett utasitania” a magyar nyelvet, amely az „elsd irodalmi nyelve”20

volt. Ez viszont igen nagy hatassal volt a miiveire, amelyekre jellemzd a ket nyelv es kultura kdzotti interferencia, fiiggo viszony, ingazas.21

Ahogy Hans-Christian Trepte irja: „A migrans fro gyakran folytat parbeszedet a szarmazasi orszag kulturaja es a lakohely szerinti orszag kulturaja kozott. A globalizacio es a migracio folyamataban osszekeveredtek a kiilonbozo kulturak, es letrejottek a narracio uj tipusai, amelyek meghaladjak a kulturak es a konvenciok hatarait [...]”.22

1 8

J. Gyori, Laszlo, A magyar Lett a privat nyelvem. Interju Terezia Mora Ironovel, Elet es Irodalom, 2013, LVII. evfolyam, 43. szam.

1 9

A ketnyelvuseg temajaban lasd pl.: Lipinska Ewa, fyzyk ojczysty, jgzyk obey, jqzyk drugi: wstep do badah

dwutfzycznosci, Krakow, Wydawnictwo Uniwersytetu Jagielloriskiego, 2003; Czykwin Elzbieta, Misiejuk Dorota, Dwujqzycznosc i dwukulturowosc w perspektywie psychopedagogicznej, Bialystok, Trans Humana, 1988; Navracsics Judit, A ketnyelvu gyerek, Veszprem, Pannon Egyetemi Kiado, 2012; Psychologiczne aspekty dwujezycznosci, szerk. Kurcz Ida, ford. Ciechanowicz Anna et al., Gdansk, Gdanskie Wydawnictwo Psychologiczne, 2007.

2 0

Ennek kereteben fontos megjegyezni azt is, hogy egy interjuban Mora azt nyilatkozta, hogy a nemet az

6 „felndtt nyelve”, hangsulyozva annak szerepet szellemi fiiggetlensegenek a megszerzeseben: „Azt hiszem, hogy amikor nemetiil beszelek, vissza tudom utasitani azt a beklyot, amelyet meg gyerekkoromban tettek ram”: Dobiegala Anna, Historia Czarnego Czlowieka, Portret, nr 22/2006. (Sajat forditas.)

2 1 A ketnyelvuseg jelensegenek kutatasai azt mutatjak, hogy’ azok a nyelvek, amelyek erintkezesben vannak egymassal, befolyasoljak egymast. Az erintkezes eredmenyei lehetnek az un. transzfer, az interferencia, a kolcsonzes, a kodok atkapcsolasa es az internyelv. Errol a temarol lasd: Lipinska Ewa. Jezyk ojezysty..., i. m.

2 2 Trepte Hans Christian, W poszukiwaniu innej rzeczywistosci = Miedzy jpzykami, kulturami, literaturami..., i. m., 85. (Sajat forditas.)