Irodalmi Szemle, 2017
2017/5 - SZOCIO BÓNUSZ - Reichert Gábor: A kiszolgáltatottság nyelvi alakzatai Nagy Lajos Kiskunhalom című művében (tanulmány) / SZOCIO BÓNUSZ
Uj mufajt teremtett a magyar prozabanT1 Illyes, Jozsef Attila es Feja alighanem ratapintottak a Kiskunhalom egyik legfontosabb hatastenyezojere: a fikcionaltsag folyamatos hangsulyozasaval (amelynek csak egyik eszkoze az elbeszeloi nyelv „koltdisege”) az elbeszelo egyetemesebb szintre emeli a bemutatott telepules lakossaganak eletet. Ebbol kovetkezoen a mu eltavolodik a valdsag naturalisztikus/fotografikus, latszolag szigoru objektivitasra torekvd abrazolasatol, es az elbeszelo empatiajatol athatott narracio nem egyes helyzetek, hanem altalanosithato problemak, sztereotipiak, viselkedes- es gondolkodasmodok bemutatasara vallalkozik. 1 3 Feja Geza, Uj mufaj a prozaban, Magyar Iras 1934/5, 71. Effele, a szoveg fiktiv voltara figyelmezteto gesztuskent ertekelheto a szovegben idorol idore visszatero statisztikai adatok eltulzott, mar-mar parodisztikus alkalmazasa. A mu Kiskunhalom foldrajzi fekvesenek, megkdzelithetdsegenek, lakossagszamanak bemutatasaval indul, amiben eleinte mindossze a narrator tudomanyos pedanteriajat fedezhetjiik fel. Azonban a szoveg kesobbi szakaszaiban a szamadatok elveszitik hitelessegiiket, amikor az elbeszelo meglehetosen ketes elemzesekbe bocsatkozik a faluban repkedo legyek szamarol, vagy az egy evben elfogyasztott bor mennyisegerol: „Fejenkent ket liter bort szamitva, ez 5334 liter lenne, de mivel az asszonyok kevesbe isznak, a gyerekek meg kevesbe, sot van bornemissza ferfi is, sot nemelyik, mint Varga Mihaly meg Kara Szabo Janos tobbet is megiszik, hat ez igy hozzavetolegesen 2500 liter bor naponta, de mondjuk, hogy csak 2000. Egy honapban 60 000 liter, azaz 600 hektoliter. Penzbeli ertekben 20 pengojevel szamitva hektojat 144 000 pengo. Ennyit iszik meg Kiskunhalom egy evben.” (162-163.) Szamitasainak nyilvanvalo hevenyeszettsege az elbeszelo mindentudasanak ketsegbe vonasat szolgalja: a Kiskunhalom narratora nem egy kiilso, a falu eletet feliilrol szemlelo, operatorszeru nezopontot foglal el, hanem maga is reszese az esemenyeknek - meg akkor is, ha ez az erintettseg jobbara csak a nyelvhasznalat szintjen Jelenik meg. A mu elbeszeloje olyan szemely, aki egyszerre rogziti az altala latott esemenyeket, es belelat szereploi gondolataiba, ekkepp pedig beszedmodja is az epp szem elott levo figurakehoz igazodik. Ennek legnyilvanvalobb esete, amikor a Pesten dolgozo, de idonkent a faluba hazatero Hajdu Jozsef „nyelwaltasat” erzekelteti, aki a sztenderd magyar nyelvrol egyik pillanatrol a masikra ozesre valt. Ekkor egyetlen bekezdes erejeig a narrator is ozni kezd, sot a szoveg iraskepe is a falusias beszedet adja vissza: „Ugy bizony, legjobban esik az embornek, ha ugy mondhattya a szot, ahogy van, nem cifrazza. A kunhalmi embor, mint az egesz Duna-Tisza koze, o-vel beszel, oszt egymasba olvasztya a massalhangzokat, mog neha egesz masikat mond ahelyott, ami a konybe van irva. Aszongya peldaul, hogy mogen, nem pedig megint. Aszongya peldaul, hogy: aszongya.” (102.) Mivel a tudomanyos vagy tudomanyos-ismeretterjesztd munkak nyelvezetehez kevesse illeszkedik a Kiskunhalomban jelen levo, sajat kiilso poziciojat
