Irodalmi Szemle, 2017
2017/5 - SZOCIO BÓNUSZ - Reichert Gábor: A kiszolgáltatottság nyelvi alakzatai Nagy Lajos Kiskunhalom című művében (tanulmány) / SZOCIO BÓNUSZ
idorol idore szandekosan feladd narrator, azt mondhatjuk, a szoveg a szociografiai irodalom ironikus ujragondolasakent is felfoghato,14 ez a vonasa pedig alapvetoen megkiildnbdzteti a kovetkezo evektol kezdve megjeleno nepi szociografiaktol. A kortarsi recepcio a Kiskunhalom masik legfontosabb eredmenyenek a magyar irodalmi hagyomanyban bevett, idealizalo parasztabrazolas gyokeres ujragondolasat tartotta. Szekszardi Laszlo megfogalmazasa szerint „a regi magyar irodalom giccse idealizalta a magyar parasztot”, Moriczek fellepese pedig csak egy kisse modositotta ezt a kepet, mindossze a sztereotipiakat csereltek ujabbakra: „Csak athangszereltek a forradalom elotti idok polgari szurtsegu tortenelmi materializmusara es vegyitettek bele egy adag Freudot is. A paraszt, mint csak foldehes, fukar, csak alattomos, csak urgyulolo egyfelol, a paraszt, mint szexualis lihegessel megtelt »ragadozd him« vagy »telhetetlen nosteny« masfelol. A szazad elejenek ezek az uj kliseparasztjai ugyanugy magukkal hordtak a »jusst«, »suruveruseget«, a »bicskat« es a »bort«, mint elodeik az arvalanyhajat.”15 A Kiskunhalom tobb alkalommal reflektal arra a hamis paraszt-kepre, amely elsosorban a szazadelo lekturirodalmanak hatasara alakult ki a varosi lakossagban, es amely kdszondviszonyban sines a falvak lakossaganak enkepevel. Ilyen gesztuskent ertekelhetjiik annak a vendegszovegnek a beilleszteset, amely Gardonyi Geza Az enfalum cimu regenyebol szarmazik: a beemelt reszlet a mezitlab jaras drdmeirdl ertekezik, amit az olvasmannyal ismerkedo Kara Juliska egyszeruen keptelen megerteni: „Csodalkozik, milyen furcsa is, mert o nem szeret mezitlab jarni, es senkit nem irigyel annyira, mint Der Esztit. A Derek gazdagok, Eszti mindig cipoben jar. Milyen szenvedes is mezitlab jarni!” (135.) Ugyancsak a megszokott parasztabrazolas kritikaja fogalmazodik meg abban a jelenetben, amelyben a - jellemzo modon - Budapesten kiadott 1932-es Nagy Kepes Naptar egyik kepenek leirasa olvashatd. „ A szines cimlapjan parasztcsalad lathato, ragyogo szobaban vannak, dalias termetu, gyonyoru szep gazda, hofeher ingben, kek nadragban; az asztal kdriil a gazda felesege, reneszanszkori olasz szepseg, mint peldaul a »Madonna della sedia« noje, a gyerekek ragyogoak, mint a friss cseresznye, a legkisebb valosagos Rafael-angyal [...]” (112.) 1 4 Bartha Akos, „Az autoritas mankoi”. Kiserlet Nagy Lajos Kiskunhalom cimu muvenek antropologiai olvasatara, Studia Litteraria 2009, 38. 1 5 Szekszardi, i. m„ 140.
