Irodalmi Szemle, 2017
2017/5 - SZOCIO BÓNUSZ - Reichert Gábor: A kiszolgáltatottság nyelvi alakzatai Nagy Lajos Kiskunhalom című művében (tanulmány) / SZOCIO BÓNUSZ
De hogyan lehet a feltekenysegi veszekedeseket lefotografalni? Sehogy. Tehat a valosag nem fotografalhato, ezt meg kell koncipialni es eljatszani, szoval teremteni, - ez aztan fotografalhato [...] A valosagot meg ha fotografaljuk is - lasd filmkeszites! - teremteni kell.”7 A Kiskunhalom mufajanak atmenetisege reszben az idezett irasban korvonalazott, a szenvtelen tenyrogzitest az iroi kepzelet mukodesevel vegyito megszdlalasmddnak koszonhetd. 7 Nagy Lajos, „A nagyvdros szimfonidja” Budapesten, Szazadunk 1928, 56. 8 Szekszardi Laszlo, Egy magyarfalu termeszetrajza, Szocializmus 1934, 139. 9 Nemeth Andor, Konyvekrol, A Toll 1934/4,155. I 0 Veres Peter, Falu-regenyek, A Mi Utunk 1934/5, 13-14. II Illyes, i. m., 451. 1 2 Jozsef Attila levele Nagy Lajoshoz = Kopaszok es hajasok vilagharca. In memoriam Nagy Lajos, val., szerk., osszeall. Tarjan Tamas, Bp., Nap, 2001, 216. A Kiskunhalom kritikai fogadtatasanak egyik fo szolama a valasztott mufaj behatarolasara torekedett, amely soran igencsak valtozatos definiciok sziilettek - a megfeleld kategdria megtalalasara tett torekvesek is jol mutatjak Nagy Lajos muvenek szokatlansagat, amely azonnal feltunt a kortarsaknak. Szekszardi Laszlo, a Szocializmus kritikusa amellett ervelt, hogy Nagy Lajos muve „nem regeny, hanem szociografia”,8 Nemeth Andor viszont „az elso szocialis magyar regenynek” nevezte a Kiskunhalmot,9 Veres Peter a „falu-regeny” es „faluriport” kifejezeseket hasznalta.10 II Regeny es szociografia, fikcio es tenyleiras mubeli keveredeset akritikak nagy resze erzekelte, az ebbol levont kovetkeztetesek azonban meglehetosen valtozatos kepet mutatnak. A legjellemzdbb leirast Illyes Gyula adta, aki a szociografikus pontossag elvarasa helyett a mu „koltdisegere” hivta fel a figyelmet: „Apro jeleneteket vazol, par sorban mindennapi kis esemenyt mond el s az utolso sorokbol hirtelen olyan kozvetlen melegseg buggyan ki, villamos iiteskent oly egyenesen csap at beled az elmeny, hogy csodalkozva nezel vissza: vers volt ez? A hatasa az. A konnyu kezzel folvetett elmenybol az iro, eszrevetleniil es fitogtatas nelkiil, kicsiholta a szikrat, melynek hijan a legmegrazobb elmeny is csak puszta dokumentum marad.”11 Ugyanerre a „versszerusegre” utalt Jozsef Attila egy Nagy Lajoshoz irt maganleveleben: „Tudod, hogy en jobban szeretek verseket olvasni, mint barmilyen prozat - a Kiskunhalomban mindketto eldnyeit latom egyiitt. Ez azert kiilonos, mert a vers eppen azert kdtott kivul, mert beliil, tartalmilag folyekony. [...] Regenyben - burkoltan - ugyanilyen szerepet jatszik »a cselekmeny folepitese«, »a jellemek kifejlese« stb. De hogy valaki ezt igy, minden kimutathato eszkdz nelkiil elerje, az a muveszetben rendkiviili.”12 Feja Geza, az egyik legismertebb nepi szociografia, az 1937-es Viharsarok majdani szerzoje is hasonlokepp foglalta ossze ezt a jelenseget: „Az adatok tudomanyos rendjet az epikus, az elbeszelo magasabbrendu rendezese foglalja el. Nagy Lajosnak sikerult a szociografia tudomanyos komolysagat s a regeny magasabbrendu rendezd s megmutato erejet osszeforrasztani.
