Irodalmi Szemle, 2017

2017/4 - SZOCIO - Maroš Krajňak: Entrópia (regényrészlet, Böszörményi Péter fordítása) / SZOCIO

siilni kezdenek. A feher madarak szarnyan iitemesen leng a nok meztelen labszara es csu­­pasz labfeje. A hattyuhatakon ugyanilyen ritmusban ferfitestek vonaglanak. A jelenetnek kozben olyan hangulata tamad, mintha valoban fenseges madarak koroznenek bekesen a levegoben. A szakiskolas fiuk es lanyok csalddottak. Sokkal, de sokkal tobbet vartak, es ezt felreerthetetleniil tudomasara is hozzak a film hozojanak. Poharakkal es tires iivegek­­kel kezdik hajigalni, de o csak nevet, es tiirelemre inti a tobbieket. Elobbre tekeri a filmet a taviranyitoval, izgalmasabb jeleneteket keresve. A karosszekekben elterulo, unatkozo fiatalok kozben a hutlensegrol beszelgetnek. A helyiseg kepe es az elhangzo mondatok most fotokepregennye egyszeriisddnek. A nem tul hosszu sorozatot csupan nehany felvetel alkotja. A statikus figurak nemelyikenek szo­­vegbuborek lathato a szaja elott. Osszefuggonek nevezhetd szoveget csak az egyik szerep­­lonek sikerul produkalnia. A tobbiek joreszt hallgatnak, vagy csupan a tortenet alakula­­sanak szempontjabol irrelevans, rovid toltelekmondatok hagyjak el a szajukat, olyasmik, hogy „Ja. Na igen. Nana. Ne bassz! Mi van? Ha-ha-ha! Hm.” A fiu, akinek a legtobb szo jut a feher buborekokban, tobb kepen at is allitja, hogy csak az olyan kozdstiles szamit hiitlen­­segnek, amely megtermekenyitessel jarhat. Ettol eltekintve azonban nem kifogasolhatok a testi gybnydrdk. A szajak es a nemi szervek barmely olyan erintkezese, amikor az ember csak befogad, de nem ad semmit, valamint az analis aktus is tokeletesen helyenvalo, barki csinalhatja barkivel, habozas es lelkifurdalas nelkiil. Ezt egy kapcsolatban toleralni kell, es az ilyesminek semmi koze a hutlenseghez. A kepregeny kovetkezd felvetelein kozel­­rol lathato egy vagy tobb arc. Egy-egy szakiskolas hosszan merlegeli a hallottakat, masok csak mosolyognak, megint masok tekintete kozdmbds. A beszelo befejezi az ertekezest, az utolso kepen mar mindenki hallgat, majd ismet rendes, elo tortenetkent folytatodnak az esemenyek. A film hozdja felbeszakitja a letargikus tarsalgast. Uj jelenetet indit, amelyet ugyancsak Cicciolina moderal. A kovetkezd kepsorokon mar igazi allatok is megjelennek. Kigyok, kutyak es egy lo. A szakiskolas fiuk vegre felelenkulnek, figyelnek, hozzaszolnak, tapsol­­nak, futytilnek, karlengetnek. A szakiskolas lanyok elfordulnak, eltakarjak neveto arcukat, de ujjaik kozott megis vetnek a szodomiara legalabb egy pillantast. A filmalkotas a vege­­hez kozeledik, Cicciolina bucsuzik a nezoktol. Szeles, csiicsdrito ajka es izgd-mozgo nyel­­ve lelassul, s kozben mintha beliilrol kezdene bemazolni a kepernyot. Harom ecset hagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom