Irodalmi Szemle, 2017
2017/4 - SZOCIO - Fekete Richárd: Etika és költészet. A rendszerváltás utáni magyar líráról (tanulmány) / SZOCIO
bol meglehetosen vulgaris labakon all. Nem nagyon van ugyanis olyan jelentos irodalomtudos, aki egyszersmind pszichologus lenne, es olyan pszichologusrol sem nagyon tudunk, aki meghatarozo irodalomtudossa valt volna.35 Ettol ftiggetlenul hazankban az alkotaslelektani interpretacio - foleg a kozoktatasbeli irodalomfelfogas biografikus eldfeltevesei miatt - a legtobb olvaso szamara alapvetd. Az alkotoi dnertelmezesek vizsgalata pedig a szukebb ertelemben vett akademiai kozegben is sztenderd gyakorlat. Ez utobbi ertelmezesi szempont meglehetosen modszeres, am igy is nagy a veszelye a vulgarpszichologizalasnak. A szoros ertelemben vett terapeutikus iras a versterapia foleg angolszasz hagyomanyanak ismereteben a klinikai pszicholdgia altal definialhato, ahogy az automatikus irasrol is lehet fogalma a magyar olvasdnak, ha mashonnan nem, a Szabad-dtletek jegyzekebol, vagy Andre Breton szurrealista technikai meghatarozasabol. Jelen esetben terapeutikus iras alatt azt ertem, amikor a muvek (sokszor, am nem feltetleniil eletrajzi hatterrel is biro) etikailag terhelt temakrol szolnak, a versbeszed pedig olyannyira provokativ, hogy az egyebkent nem feltetleniil referencialis kodokat hasznald olvaso egesz egyszeruen moralis donteshelyzetbe keriil: elfogadja-e a vers etikai referencialitasanak jelentesreteget, vagy felvallalja az erzelmi kenyelmetlenseget es negligalja a referencialis olvasast. Nyilvan tisztaban vagyok azzal a kozhellyel, hogy barmilyen traumatikus esemeny irodalomma irasa elsdsorban nyelvi kerdes, ugyanakkor az axiomak ellensegekent es az anakronisztikusnak velt gondolatok alkalmi szovetsegesekent megsem gondolom azt, hogy minden temat nyelvi kerdesse lehetne redukalni. A nemzeti, tortenelmi, kollektiv traumak irodalmi reprezentaciojarol meglehetosen vaskos szakirodalom all rendelkezesre. Szamos mindsegi pelda bizonyitja azt is, hogy a kilencvenes evekben milyen modszerekkel tematizalta egy-egy kolteszet a holokausztot, az 1956-os forradalmat, vagy epp a Kadar-korszak mindennapjait. Emiatt ket olyan peldat valasztottam, ahol a terapeutikus iras szemelyes trauman alapszik. Szijj Ferenc 1999-es Keregtorony cimu kotetevel kapcsolatban a konyvrol szolo - elenyeszd szamu - szoveg mindegyikeben kulcsszerepet jatszik a trauma kerdese. Szabolcsi Gergely nemreg erzekeny motivum-, illetve dikcioelemzessel mutatta be a kotetben megjelend - szemelyes, illetve tarsadalmi - traumak mukodeset.36 Jelen esetben a konyv anyafigurajanak megoriileset celszeru kiemelni, pontosabban a beszelo oriilettel kapcsolatos attitudjet. A kotet 3 5 Ezzel egyiitt meg kell jegyezni, hogy Menyhert Anna 2008-as traumairodalommal foglalkozo monografiaja a kozelmult legkiemelkedobb ertekezd szovegei koze tartozik: Menyhert Anna, Elmondani az elmondhatatlant: Trauma es irodalom, Bp., Anonymus-Racid, 2008. 3 6 Szabolcsi Gergely, A feldolgozas lehetosegei Szijj Ferenc Keregtorony cfmu muveben = Trauma, gender, irodalom: A tarsadalmi nemi szerepek jelentosege a traumatikus tapasztalatok irodalmi ertelmezeseben, szerk. Gyore Bori, Menyhert Anna, Szabolcsi Gergely, Bp., ELTE Eotvos Kiadd, 2014, 259-269.
