Irodalmi Szemle, 2017
2017/4 - SZOCIO - Káli Anita: Vázlat a szegénységirodalomhoz (tanulmány) / SZOCIO
Kalman C. Gyorgy a Tar Sandor irasaival foglalkozo kritikaknak szinten ket megkozeliteset kuloniti el: az egyik szemlelet a novellakban a szegenyek es elhagyatottak kozegenek abrazolasat hangsulyozza, a masik pedig a prozapoetika perspektivajabdl ertelmezi a muveket, vagyis a kritika az abrazolt tematika - elsdsorban irodalmon kivuli valamint az abrazolas mddja - tehat szdvegkozpontu elvek- szerint osztalyozza Tar muveszetet.13 A szociografikus olvasas lehetoseget a tematikan kivul, Tar palyajanak indulasa adja14 , valamint az az elgondolas, hogy korai irasai meghatarozzak kesobbi muveszetenek alakulasat is.15 Tar Sandor muveivel kapcsolatban a tudosito jelleghez csatolodik a kepviseleti funkcioval ellatott olvasas. Marton Laszlo szerint Tar eseteben az eletutat es a muveket egysegben kellene ertelmezni,16 Radies Viktoria pedig a kovetkezoket jegyzi meg: „[a] leromlas, leziilles, lepusztulas, amirol annyit irt - ez adja novellai dinamikajat -, vele is megtortent. [...] Az iras, a tematikus anyag es a tulajdon sorsa, a sajat eletenek a materiaja ugy dsszeforrt nala is, mint a vilagirodalom legnagyobb iroinal.”17 Az az allitas, hogy Tar nem pusztan ismeroje, hanem szerves resze az altala megirt eletvalosagnak, taplalhatja azokat a recepcioban megjeleno teoriakat, hogy megjelenitett karakterei a „megelt elettapasztalatbol szarmazo mintak lenyomatai.”18 Emiatt az ertelmezok tobb esetben is helytallonak tekintik Tar Sandor szovegeinek kepviseleti jelleget, amit aTar-kritika sokszor idezett szoveghelye - „[a] kik nem tudnak beszelni, azok helyett annak kell beszelni, aki tud”19 - is alatamaszt. Margocsy Istvan a mu megjelenese utan „az uj Pusztak nepe”-kent emlegetett NincstelenekrcA szold kritikajaban20 is hangsulyozza, hogy Borbely muvet is tobbnyire a szociografia felol ertelmeztek, azaz a kritika ennek a kortars regenynek a tenyfeltaro es tudosito jelleget hangsulyozta. A referencialis olvasat lehetoseget a regeny szinte szandekosan kinalja fel. A fiilszovegben megjeleno GPS-koordinatak, a gyermekkori onarckep, a regeny szinhelye, a Horthy-, Rakosi-, majd Kadar-korszak falujanak, tarsadalmanak, szokasainak leirasa elsdsorban a korlatozottsagot, a referenciat jeloli meg elsodleges kiindulopontkent. A recepcidban megjeleno szociografikus ertelmezes - mint feltaro megkozelites - Radies Viktoria A kilencedikkeX foglalkozo irasaban is kirajzolodni latszik: „Nehezkes, tompa, mint a szocializmus mindennapjai voltak a hatvanas-hetvenes evekben, amikor nagy erobevetessel 1 3 Kalman C. Gyorgy, Szabad, fiiggo: Tar Sandor: Lassu teher, Alfold, 2000/1, 79-85. 1 4 Deczki Sarolta, Az erzekiseg dicserete, Bp., Kalligram, 2013,16. 1 5 Bohm Gabor, Realizmus es nemzedeki narratlva Tar Sandor prozdjaban = Nemzedeki narrativak a kulturatudomdnyokban, szerk. Garami Andras, Mekis D. Janos, Nemeth Akos, Bp., Kijarat, 2012, 172. 1 6 Tokeletesen atlatszatlan: Szilagyi Zsofia beszelget Marton Ldszloval, Ex Symposion, 2006/57, Tar Sandor-kiilonszam, 8. 1 7 Radios Viktoria, Tar munkdssaga, avagy a „kimondhatatlan” szociologidja, Ex Symposion, 2006/57, Tar Sandor-kiilonszam, 20. 1 8 Bohm Gabor, Regeny es novella kdzdtt: Szociografiai latdsmod es mikrorealizmus Tar Sandor Sziirke galamb clmu regenyeben - Befejezetlen konyv, szerk. Thomka Beata, Bp., Kijarat, 2012, 78. 1 9 Esterhazy Peter, Az elefantcsonttoronybol, Bp., Magveto, 1991,18. 2 0 Margocsy Istvan, Borbely Szilard: Nincstelenek/Mdr elment a Mesijds?, 2000, 2013/10, 4.
