Irodalmi Szemle, 2017
2017/4 - SZOCIO - Káli Anita: Vázlat a szegénységirodalomhoz (tanulmány) / SZOCIO
es az ujrairas kapcsan biztosit egyfajta folytonossagot, miszerint a szegenysegirodalom kiilonbozo „generacioinak” bizonyos jellemzoi tovabb hagyomanyozodnak, azonban azt meg kell jegyezni, hogy a prozafolyamatok valtozasaira reagalva ujra is irjak azokat, es igy az ertelmezesi modoknak is hasonlo kihivasoknak kell megfelelniuk. E harom megkozelites - az elvarasi horizont, a mufaji emlekezet es a hagyomany, valamint a mufajisag mint generativ funkcio - osszjatekanak vizsgalatahoz eredmenyes terepnek mutatkoznak a szegenysegirodalom egyes muveire vonatkozo kritikak olvasatai. A biralatokban megfogalmazottak tovabbhagyomanyozodasa felrajzolhatja a kortars szegenysegirodalom nehany jellegzetesseget, elsdsorban a „fikcid es valosag polusai kozt folytatott diszkurziv jatek”10 termeszetet. 1 0 Soltesz Marton, Csalog Zsolt, Bp., Argumentum, 2015, 203. 1 1 Bengi Laszlo, A szovegszegmentumok iteracioja mint az epikai vilag megalkotdsa: Bodor Adam: Sinistra korzet = Tapasztalatcsere: Esszek es tamdmanyok Bodor Adamrol, Bp., L’Harmattan, 2005, 114. 1 2 Babits Mihaly, Illyes Gyula versben es prozaban = UO, Esszek, tamdmanyok II., szerk., jegyz., utoszo Belia Gyorgy, Bp., Szepirodalmi, 1978, 333. CIMADAS A vizsgalt kritikai szovegek altalaban a meglevo irodalmi iranyzatok, hagyomanyok valamelyikehez kapcsolodnak, azaz - ahogy Bengi Laszlo fogalmaz a Sinistra-kdrzet kritikai fogadtatasa kapcsan - „a maga valasztotta irodalomertoi hagyomany orvendetes folytatasakent”1 11 igyekeznek ertelmezni az egyes muveket. Ennek alapjan a szegenysegirodalom recepcidjaban alapvetden ket koncepcio kore szervezodnek a kritikak: az irasok egyik resze elsdsorban a szociografikussag es a realizmus szempontjai kore epul, az ertelmezesek masik tipusaban sokkal inkabb a poetikai, narratologiai nezopontok ervenyesiilnek. A ket koncepcio letrejotte es meghonosodasa nem fuggetlen a kritika megallapitasainak tovabbhagyomanyozddasatdl, valamint attol a jelensegtol, hogy egyes kritikak allitasai a kesobbiekben elofeltevesekke valva meghatarozzak a novellak olvasasat. Alabbiakban a ket elkepzelest reszletezem, elobb a szociografikus vagy realista jellegu, majd a szbvegkozpontu olvasas megallapitasait. „[U]gy olvasom ezt a paratlanul gazdag es hiteles elmenyekkel zsufolt konyvet, mintha valami izgalmas utleirast olvasnek egy ismeretlen fbldreszrol es lakdirol. Mintha felfedezoutat tennek, amely annal inkabb tele szamomra szenzaciokkal es izgalmakkal, mert ez az ismeretlen foldresz veletleniil a sajat szulofbldem. [... ] A pusztat csak az ismerheti belulrol, aki maga is a puszta gyermeke.”12 Babitsnak a Pusztak neperoi irott esszejeben a tudositd es a kepviseleti jelleg az egyik legmarkansabban kijelolt olvasoi pozicio. A huszadik szazad elso felenek irodalmi kritikajanak ez a megallapitasa, kiilonfele valtoztatasokkal az ezredvegi es a kortars regenyek recepcidjaban is visszatero elem.
