Irodalmi Szemle, 2017
2017/4 - SZOCIO - Káli Anita: Vázlat a szegénységirodalomhoz (tanulmány) / SZOCIO
MUFAJ ES KONCEPCIO Az elmult evtizedekben az elmeleti diskurzusban a mufajfogalom hatterbe szorulasa eszlelheto, ennek ellenere a fogalom nem szamolodott fel teljesen. Az irodalomrol valo beszednek, a muelemzeseknek folytonosan atalakulva, mddosulva ugyan, es kiilonfele, akar elmeleti kontextusban elhelyezve, de osszetevoje az irodalmi mufaj fogalma.6 Nem celom a mufajelmeletek osszehasonlitd vizsgalatanak elvegzese, pusztan a vizsgalt szovegek fogalm i kereteihez kfvanok a mufajj al foglalkozo nehany allitast az altalam elemzett muvek kontextusaban ujraertelmezni, a szovegek vizsgalati iranyanak kijelolesehez segitsegiil hivni. Jeney Eva Mufajtalan-e az elmelet? cimu tanulmanyaban az irodalomelmelet es mufajfogalmak viszonyait, ellenteteit targyalja. Irasaban sorra veszi azokat a koncepciokat, amelyek a mufajfogalmak es az irodalomelmelet atfedeseiben ervenyes kapcsolodasi pontok lehetnek. Az altala felsorolt elmeletekbol kettot ideznek. A recepcioesztetikaval kapcsolatban azt jegyzi meg, hogy az elmelet olvasaskozpontusaga miatt a mufajfogalom megujulhatott, es az elvarasi horizont mufajkent kepes funkcionalni.7 Ricoeur mufajfelfogasat az alkotasi folyamat szempontjabol illeszti felsorolasaba, miszerint „az irodalmi mufaj mint olyan nem osztalyozasra szolgal, hanem letrehozo, teremtd (generativ) szerepe van: nyelvi-irodalmi kodok, konvenciok hasznalata szovegeket hoz letre.”8 A felsorolt iranyokon tul a Ihomka Beatatol kdlcsonzott - a Jeney-tanulmanyban szinten felvetett - meghatarozast gondolom termekenynek, amely szerint „a kultiiranak vannak emlekezettartomanyai es letezik mufaji emlekezet. Ez a folyamatszeruseg egyik aspektusa. Atorokitett prozaformak szdvegkozi es mufajkozi energiaforrasok lehetnek akkor is, ha ideiglenesen vagy tartosan nem allnak az elbeszeloi erdeklodes elotereben.”9 6 Szavai Dorottya - Z. Varga Zoltan, Eloszd, Helikon, 2016/3, 348. 7 „Amint a recepcioesztetika a hangsulyt a szovegrol az olvasasra helyezte, az olvasas kategoriajakent a mufaj fogalma ujbol eletre kelt. Az elvarasi horizont ugyanis olyan elozetes megertest jelent, amellyel az olvaso kozelit a szoveghez, s az olvasas ideje elotti irodalmi tapasztalatai es ismeretei alapjan azt irodalminak avagy koznyelvinek, fiktivnek avagy dokumentumszerunek, es mindenkeppen valamilyen mufajhoz tartozonak is erzekeli. [...] Az elvarasi horizont fogalma tehat mufajkent, olvasasi modellkent viselkedik.” Jeney Eva, Mufajtalan-e az elmelet?, Helikon, 2016/3, 357. 8 Uo., 358. 9 Thomka Beata, Beszel egy hang, Bp., Kijarat, 2001, 12-13. Az un. szegenysegirodalom eseteben a szovegek specifikumanal fogva az elvarasi horizont a meglevo referencialis olvasas, a szociografiai iranyultsag es a prozai technikak ertelmezeseben erheto tetten. Az elvarasi horizont alapjan az olvasoi-kritikusi attitudben a szoveget fiktivnek vagy dokumentumszerunek tarto ertelmezes ket iranya tobb esetben elkiilonul egymastol, osszhangban akortars szegenysegirodalom recepciojaban elterjedt velekedessel, amely ennek a szovegkorpusznak az anyagat a szovegirodalom-valosagirodalom menten osztja kette. Mivel a szegenyseg, a nincstelenseg kerdese vagy jelensege nem elsosorban az irodalom tereben letezik, ezek targyalasa is mintegy felkinalja a realizmus kategoriajahoz valo hozzakapcsolast. A mufaji emlekezet ehhez csatlakozva a befogadas
