Irodalmi Szemle, 2017
2017/3 - Tóth Krisztina Kitti: Mrs. Ramsay művészete mint performansz Virginia Woolf A világítótorony című regényében (tanulmány)
csolta oket” (116) - olvashatjuk. A szoveg azonban utal az esztetikai erzekeles es ertekeles feloldhatatlanul szubjektiv mivoltara is: Agustus „belemerul, s mintha emiatt viragot szakitana le, ott porzon torkoskodna, s ekkeppen belakmarozva terne vissza kaptarjaba. Ez volt az 6 nezesmodja, mas, nyilvan, mint Mrs. Ramsaye. De hogy egyiitt nezik, ez osszekapcsolta oket.” (116) Augustus muveszetelvezete kiilonbozik Mrs. Ramsayetol; nem csupan mint esztetikai szemlelodd es elvezo, hanem mint eloskodo mutatkozik meg, aki a mualkotasbol belakmarozva, azt szamara kimeritve ter vissza „kaptarjaba”, hogy aztan abbol mezet keszitsen - hogy kolteszetebe visszaforgassa az elmenyt. Augustus tudataban van annak, hogy minden esztetikai elmeny sajatos modon hat, hogy minden megertes egyfajta szubjektiv velemeny: elterd percepcio, elterd tapasztalat, elterd igazsag. Kaptarja, melybe visszater, a kolto szubjektiv vilagakent ertelmezheto. Ennek ertelmeben a Rose altal alkotott targyat mind Mrs. Ramsay, mind pedig Augustus sajat tapasztalataba fogadja, es habar muveszetelvezetiik kiilonbozik - mivel az egy torvenyszeruen szubjektiv elmeny, mely az egyedi tudaton beliil formalodik ki - ertelmezesi kontextusuk megegyezik. Mindketten mualkotaskent tekintenek a gyumblcsostalra, vagyis egy nem-miialkotast emelnek at a muveszet vilagaba, ezzel teremtve meg a lehetoseget egy uj ertekitelet szamara. Habar a mualkotast nem az alkoto, azaz nem Rose, hanem a nezok, Mrs. Ramsay es Augustus hozzak letre, amikor a targyat sajat elmenyiikke formaljak, Rose ennek az elmenynek a lehetoseget teremti meg. A meggyujtott gyertyak altal fenybe boritott asztal - Mrs. Ramsay szerint - mintha „szelten-hosszan meg nagyobbra nott volna, merhetetlen volt mar, mint egy egesz vilag.” (116) A pislakolo gyertyafeny a vendegeket egymashoz kozeliti, igy alkotva a korabbi elkiilonulesbol kdzosseget es egyseget, melybol a kiilvilag kint reked: „az arcok a gyertyafenyben kozelebb is kerultek egymashoz az asztal mindket oldalan; dsszetartoztak, ugyanazon tarsasag tagjai, nem ugy, mint a meg csak alkonyi homalyban.” (116) A gyertyafenynek koszonhetden egy kiilonleges,
