Irodalmi Szemle, 2017
2017/2 - KLASSZIKUS - Wirágh András: A debütáló regény mint komplikáció. Cholnoky László: Piroska (tanulmány) / KLASSZIKUS
WIRAGH ANDRAS A DEBUTALO REGENY MINT KOMPILACIO CHOLNOKY LASZLO: PIROSKA Cholnoky Laszlonak a „gep forog, az alkoto pihen” elvet koveto publikalasi gyakorlata 1914- ig kifogastalanul mukodott, igaz, a hivatalos kritika szem elol tevesztette a szerzot. Egyes, mar megjelent szovegeinek plagizalasa, illetve az Altalanos Tudositoval es a Munkatarssal kotott szerzodesek nyoman irasainak szeles kdru teritese komoly olvasottsagot biztositott Cholnokynak, de a videki lapok kiviil estek a szovegeket szemlezd es birald kritikusi tartomanyon, a kanonkepzes peremen.1 Az elso vilaghaboru kitdresenek eveben Cholnoky egyetlen uj szoveget sem publikalt, es csak ket, regebben mar megjelent szovege jott le egy-egy lapban. Bar a haboru alatt Cholnoky szovegtermelese ujraindult, sot, a szerzo a Nyugatban is uj szovegekkel jelentkezett, reszben a megvaltozott sajtokdzeg (a publikalasi kozegek lecsokkenese es az elosztohaldzat iddleges lefagyasa majd ujrahuzalozasa) vezethette el a szerzot a hosszabb (es nagyobb anyagi lehetosegekkel kecsegteto) szovegkompoziciok fele. 1918-ban elbeszeleskotete (Bertalan ejszakaja), 1919-ben regenye (Piroska) jelent meg, sot, 1919 aprilisaban az Erdekes Ujsag fuzetes sorozataban megjelent a visszhangtalan Oberon es Titania is. Az elso ket munka pozitiv fogadtatasban reszesiilt, majd ujabb, hosszabb lelegzetvetelu munkak szulettek, igaz, gondosan osszeallitott es kulonbozo kiadoknak leadott elbeszeleskotet-tervei vegiil nem valosultak meg.1 2 3 A debiitalo kotet az egyes korai elbeszelesek mellett a Nyugatban 1916-ban es 1917-ben publikalt - maig legsikertiltebb szovegeinek tartott - Bertalan ejszakdjdt es a Prikk mennyei utjdt is magaban foglalta, azaz nem tartalmazott uj szoveget, igaz, legalabb ralatast biztositott a vilaghaboru elotti „lathatatlan jelenletben” fogant tevekenysegre. Ennel meglepobb, hogy ennek az idoszaknak a nyomai a Piroskdban is felrejlenek: Cholnoky atmentette es beepitette regenyebe egyes korabbi szovegeit? 1 Az Altalanos Tudosito szovegelosztd-rendszererol, illetve a kritika - ertheto - „vaksagardl” Cholnoky Laszlo publikalasi gyakorlatanak tiikreben egy 2016 decembereben Ujvideken rendezett konferencian (Fiktlv es valds topografiak) tartottam eloadast, amelynek irott valtozata 2017 folyaman jelenik meg a Hidban. A szerzo publikalasi praxisahoz lasd az It 2016/3-as, illetve a Kalligram 2016/7-8-as szamaiban megjelent tanulmanyaimat. 2 A Bertalan ejszakdfa het, a Piroskdt pedig negy idoszaki kiadvany recenzealta, de az irasoknak helyet ado lapokat elnezve (Nyugat, Ma, Vasarnapi Ujsag, A Het stb.) ez jelentekeny kortars recepciokent ertekelheto. Ados,fizess! cimen 1919-ben, Latomds cimen 1920-ban adott le kotetterveket. Ezeket ertelemszeruen nem emlitik a korabeli lexikon-szocikkek (pl. a Tolnai Vildglexikone 1926-bol) es irodalomtorteneti atteldntesek (pl. Varkonyi Nandor Az ujabb magyar irodalom 1880-1940 c. munkaja 1942-bdl), ellenben mindket munka tenyszeruen listazza a kiadoknak leadott, de soha meg nem jelent Matild cimu regenyt (1926), illetve a Fureszpor cimu elbeszeleskotetet (1927). Sot, a Nepszava cikkirojanak meg egy Lenn a volgyben cimu, „kiadonal hevero” szovegrol is tudomasa van. (n. n. „A magyar iro sorsa kerget a halalba!”, Nepszava, 1929.apr.23. [91.], 7.) 3 A Piroskdhoz, illetve a tanulmanyban emlitett elso vendegszoveghez lasd Nemeskeri Erika, Cholnoky Laszlo, Bp., Akademiai, 1989, foleg 108-120. (Nemeskeri helyesen mutat ra az anekdota ket regenyben is tetten erheto vandorlasara, de velemenyem szerint a konyve 142. labjegyzeteben foglalt informaciok pontositasra szorulnak. Ugyanis a Tamdsban, Cholnoky posztumusz regenyeben csak Rez zsidoval es kocsmajaval talalkozhatunk, a vandortortenet ezuttal nem irodik be.)
