Irodalmi Szemle, 2017
2017/2 - KLASSZIKUS - Kántor Zsolt: A történő idő; Recirkulál; Az intertextuális egó (versek) / KLASSZIKUS
KANTOR ZSOLT A TORTENO IDO A belevetettseg metafora. Heidegger kigondolkodta magat a kontextusbol. Osszebogozodd mitologia es filozofia. Ez a gubanc viszont klasszifikalhatatlan maradt. Az egyik idotlen alakzat, a masik monumentalis rom-mezo. Kepzelet es teny nem akar egybeforrni. Csak az alom hajlando leiilni a praxissal. Szigoru feltetelek mellett. De hivhatjuk a hitet kegyelemnek. A multat fantaziavilagnak. Azzal a sziwel ragadjuk meg a lathatatlant, amit beszereltek. S azzal a lelekkel feliink, amit ki. Torekeny es minden izeben sebezheto identitas az embere. Nines nyelvek feletti nyelv, csak kepek. Latjuk belul, amit erziink. Megsem jut el a szankig a szo.
/
