Irodalmi Szemle, 2017
2017/12 - SZABÓ LŐRINC I. - Horváth Kornélia: A megértés kérdései: Az Egy álmai (tanulmány) / SZABÓ LŐRINC I.
Kabdebo Lorant a versbeli „cselekvd en” (aktor) es „szemlelddo en” (nezo) kettossegekent irja le, mint a versbeli beszeld „tudataban” lezajlo - Szabo Lorinc-i szohasznalattal - „tukorszinjatek” ket resztvevojet. Nyilvanvalo azonban, hogy itt nem pusztan a minden elso szemelyben megszolald lirai szoveg azon jellemzdjevel van dolgunk, amelyre Faryno mutatott ra a legelesebben egy 1975-ben orosz nyelven irt tanulmanyaban,7 miszerint a lirai szovegben az „en” nevmassal jeldlt „szerepld” eleve osztott, amenynyiben egyik jeloltje a versbeszed „targya”, „hdse”, s mint ilyen, a versmegnyilatkozas idejehez kepest mindig eloideju, azaz a multhoz tartozik, mig a vers beszeloje az itt es most benveniste-i beszedaktusaban fordul az olvaso fele, s reflektal „dnmaga multbeli enjere”.8 A Szabo Lorinc-fele versbeszed jellemzesere a Te meg a vilagban, s kiilonosen Az Egy almaiban inkabb a vers szdveveny szavat lehetne talald metaforakent alkalmazni, irodalomtudomanyi terminussal elve pedig a sokszolamusag fogalma tunik igencsak alkalmasnak a szoveg nyelvi szemleletvaltasainak erzekeltetesere.9 Meglatasom szerint a vers olyan „hullamzd”, folytonos mozgasban levo karaktert mutat, amely ellenall mindenfajta rendszerszeru beazonositasnak, s amint az elemzo alkalmasnak talalna a szovegre nezve valamifele irodalomtudomanyi, elmeleti kategoriat, a szoveg rogton „ki is bujik” a mar-mar lehetsegesnek latszo meghatarozas alol. (Eppen tigy, ahogy a szoveg maga mondja a megkettdzott beszelorol, vegso soron pedig sajat magarol a 4. versszakban: „Szokunk is, lelkem, nyilik a zar, I az ertelem szokik, I de magara festi gondosan I a latszat racsait. - kiem. H. K.”). Ezert valoszinuleg nem veletlen, hogy a vers ertelmezoi is gyakorta folyamodnak mozgast erzekelteto terminuserteku metaforakhoz Az Egy almai kapcsan. Kabdebo Lorant „mozgasi vonal”-rol beszel, amelyet az igazsag versbeli feltarasanak kettos - pszichologiai es logikai - motivaltsagakent ertelmez, mikozben jelentos hangsulyt helyez a „bolond szdveveny” szoszerkezet szemantikajabdl kovetkezheto potencialis jelentesekre is. Kulcsar-Szabd Zoltan pedig ugy fogalmaz, hogy „a versbeli en pragmatikai helyzete (a beszeld megjeloltsege, illetve jeloletlensege a szovegben) egy igen figyelemremeltd mozgasban ragadhato meg”,10 amit a versbeli megszolald grammatikai jeloleseiben fedez fel, jogosan kiemelve az elso ket sor haromfele szemelyes nevmasat (te, ok, neki), a kesobb megjelend egyes szam elso szemelyu nevmast, amely azonban rogton szembeallitodik a tobbes szam masodik 7 Faryno, Jerzy, K probleme koda lyriki Pushkina, UAM, Poznan, 1975,121-136. 8 L. Benveniste, Emile, Szubjektivitas a nyelvben (1966), ford. Kovacs Sandor = A posztmodern irodalomtudomany kialakuldsa, szerk. Bokay Antal, Vilcsek Bela, Szamosi Gertrud, Sari Laszlo, Bp., Osiris, 2002, 59-64. Hasonlo elvet fejt ki a narrativa kapcsan Ricceur, Paul, A narrativ azonossdg - Narrativak 6., Szerk. Thomka Beata, Bp., Kijarat, 2001, 5-21. 9 Egyetertve Kulcsar-Szabd Zoltan megallapitasaval, mely szerint „Kabdebd egyfajta modalis ambivalenciaban, tdbbszolamusagban, meghozza nem valamifajta »belsd« vitakent megjelend dramai monolog formajaban, hanem kulbnbozd nyelvi magatartasformak egyiittes jelenleteben jeloli ki a Te meg a vilag-kotet eme sajatossagat, amely ezzel elsdsorban a lirai en szolamaban figyelhetd meg, vagyis a versben beszeld hang megalkotasaban.” Kulcsar-Szabo Zoltan, Kiildnbseg - maskent. Az Egy almai = Uo, Tiikbrszmjateka agyadnak. Poetikai problemdk Szabo Lorinc kolteszeteben, Racio, Bp., 2010,91-92. 1 0 Kulcsar-Szabo Zoltan, i.m., 94.
