Irodalmi Szemle, 2017

2017/12 - SZABÓ LŐRINC I. - Horváth Kornélia: A megértés kérdései: Az Egy álmai (tanulmány) / SZABÓ LŐRINC I.

szemelyuvel (1. „en vagy ti”), mig a vers utolso ket szakaszaban a tobbes elso szemelyu igeragok, nevmasok es birtokos szemelyjelek dominalnak. Nos, a szemelyre utald grammatikai alakzatok (szemelyes es birtokos nev­masok, igeragok, valamint a birtokos szemelyjelek (visszahato nevmasra nines eset a versszdvegben) variabilitasa onmagaban is mutatja a szoveg folytonos, allando „mozgasat”, a meghatarozasok alol „kibujo” termeszetet, s mindezt magatol ertetodoen ervenyesiti a lirai beszelo meghatarozhatd­­sagara, pontosabban meghatarozhatatlansagara nezvest is. Eszre kell ven­­niink, hogy a versszdveg a magyar nyelvben letezo mind a hat szemelyre utalo nyelvtani format (szemelyes nevmast vagy igeragot) aktivizalja, s ez­­altal egyszerre bizonytalanitja el a versbeli beszelo onazonossagat (pl. „Mert te ilyen vagy s ok olyanok” / l. vszk./, „En vagy ti, egyikiink beteg” 12. vszk./, „Szdkiink is, lelkem..14. vszk./, „a mi hazank az Egy” /6. vszk./ stb.), mas­­felol univerzalizalja is a mondottak ervenyet (ha mindenkire kiterjesztheto­­ek a versbeli allitasok, akkor altalanosan ervenyesek, akkor nem sziikseges „en”-nek es a „vilag”-nak, szubjektumnak es objektumnak a nyugati tipusu racionalista gondolkodasmod szerinti szembeallitasa). Masfelol, noha is­­mert a keleti vallasfilozofiak hatasanak ervenyesiilese Szabo Lorinc gondol­­kodasaban es kolteszeteben, megsem allithato, hogy nala az ellentetek „el­­simulnanak”, vagy egy folyamatos cirkulacidban „egymasba aramlananak”. Akkor sem, ha a cim (Az Egy almai) a kitiintetett, egysegesito nagybetu ereje folytan a valtozatokon uralkodd, pontosabban azokbol letesiilo „egy­­seges egesz” kepzetet sugalmazza: egy ilyesfajta meglatas sokkal inkabb er­­venyesitheto lenne Weores Sandor rendkiviil valtozatos kolteszete kapcsan, amely azonban az egyes, egymastol megannyira eltero ritmikai, versformai, mufaji stb. arculatu koltemenyek belso koherenciajat rendszerint nem in­­gatja meg, ily modon is demonstralva a valtozatossagban fellelheto egyseg,

Next

/
Oldalképek
Tartalom