Irodalmi Szemle, 2017

2017/12 - SZABÓ LŐRINC I. - Horváth Kornélia: A megértés kérdései: Az Egy álmai (tanulmány) / SZABÓ LŐRINC I.

HORVATH KORNELIA:

A MEGERTES KERDESEI: AZ EGY ALMAI

Ha mindig csak megertek,

hoi maradok en?

(Szabo Lorinc: Az Egy almai)

Immaron irodalomtorteneti kozhelynek mondhato, hogy az 1932-es Te meg a vilag kotet radikalis fordulatot jelentett Szabo Lorinc kolteszeteben, s talan nem tulzas kijelenteni, hogy a XX. szazadi magyar lira alakulastorteneteben is. Nem veletleniil hangsulyozta mar Raba Gyorgy is 1972-ben, hogy a „muveszi elvek ilyen hatalmas atalakulasara szinte alig akad pelda a magyar lira torteneteben.”1

S mint szamos kutato - tobbek kozott Kabdebo Lorant,1

2

Kulcsar-Szabd Zoltan3

es Nagy Csilla4

- ramutatott: ennek a kitiintetett szerepu kotetnek is egyik, sot talan legjellemzobb darabja, ha tetszik, „kulcsverse” Az Egy almai (amelynek jelentoseget a szerzo maga is hasonloan itelte meg az elete vege fele keszitett versmagyarazataiban, a Vers es vn/dsdgban).5

1 Raba Gyorgy, Szabo Lorinc, Bp., Akademiai,1972, 6-7.

2 „A te meg a vilag kdtetrol mar a kortarsi kritika, majd pedig az irodalomtortenet is megallapithatta, hogy Szabo Lorinc kolteszetenek egyik csucsteljesitmenye, egyben a magyar lira kiemelkedd erteke.” Kabdebo Lorant, Szabo Lorinc, Bp., Gondolat, 1985, 59.

3 Kulcsar-Szabo Zoltan, Kiilonbseg - maskent. Az Egy almai = Uo, Tiikorszmjateka agyadnak. Poetikai problemak Szabo Lorinc kolteszeteben, Racio, Bp., 2010,91-92.

4 Nagy Csilla, Megvont hatarok. Ter, taj, en-koncepcid Jozsef Attila s Szabo Lorinc 1930-as evekbeli kolteszeteben, Bp., Racio, 2014.

5 Vo. „Talan csucsverse ennek a mar regota tarto maganyvers-sorozatnak.” Szabo Lorinc, Vers es valosag. Bizalmas adatok es megfigyelesek, Osiris, Budapest, 2001, 57. A keletkezestortenettel kapcsolatban lasd Kabdebo utoszavat: „[...] a Vers es valosag diktalasa feltehetden 1955-ben kezdbdott, es kozvetleniil a koltd halala elott zarult.” Kabdebo Lorant, Utoszo = Szabo Lorinc, Vers es valosag, i. m., 357.

6 Kabdebo Lorant, A dialogikus poetikai paradigma nagy pillanata: Szabo Lorinc szemelyisegldtomdsa (Te meg a vilag) = Uo, „A magyar kolteszet az en nyelvemen beszel”, Bp., Argumentum,1992, 36-40.

Nem veletlen, hogy Szabo Lorinc kolteszetenek dialogizmusat is ebben a verskotetben latja kibontakozni az irodalomtudomany. Ez a dialogikussag a legtobb esetben formailag is megragadhato, amennyiben, mint azt Kabdebo Lorant 1992-es monografiajaban hangsulyozza, az dnmegszdlito verstipus egy sajatos valtozatat szolaltatja meg (Szabo Lorincnel „a megszolito fordulat nem a vers alapmondatat adja, csak a viszonyitast jelenti, amely a verset alkoto dialogus ellentetes hangoltsagu elemei kozotti egyensulyt biztositja.”)6

Ezt a dialogicitast