Irodalmi Szemle, 2017

2017/12 - SZABÓ LŐRINC I. - Forgács Péter: Boldog karácsonyt! (próza)

kat, aztan minden szunetben rajarunk a siitire, pogacsara egeszen ebedig. A menzan megtargyaljuk a sziriai helyzetet, leszamolunk a terroristakkal, megoldjuk az izraeli-palesztin konfliktust es a migransvalsagot. Hazafele autozva elhatarozom, hogy ma - ha mar ilyen konnyen telt a munkanap - elintezem a borfejtest, es a fenydt is belefaragom az allvanyba. Marta bulizik, a flam csak holnaputan erkezik az egyetemi kollegiumbol, a magam ura vagyok, johet egy kis hobbizas, mert ugye a boraszkodas annak szamit, foleg amiota elvegeztiik (Martaval egyutt!) a borismereti tanfolyamot, es minosegi bortermelokke, illetve borivokka valtunk. A projekt elso fele ugyan meg docog, na de a masik fele, a minosegi borfogyasztas mar dubdrdg.

Majdnem negy ora, amire lijra kocsiba szallok, es elindulok a garazs fele. Rojtos szelu farmernadrag, feliratos polo, barna gyapjupulover es egy melegbeleses bordzseki van rajtam, na meg turabakancs es kdtott sapka. Hiaba enyhe a december, amint lemegy a nap, kemenyen lehtil a levego, raadasul csak most tudatositom, hogy ma van 21-e, a teli napforduld, az ev leghosszabb ejszakaja. Egyebkent is a pinceben sosincs 13 foknal tobb.

Szinte teljesen bealkonyodik, amire a garazssorhoz erek. Sehol egy lelek, egy pillanatra hitchcocki hangulatba keriilok, a szelvedon keresztiil meg fel is nezek a garazsok mbgotti terebelyes diofara, nem iilnek-e rajta szazaval varjak. Persze, tudom, hogy nem, de ha ott lennenek, akkor sem latnek semmit a sotet miatt. Megmosolyogva bnnon szanalmas riadalmamat, leallitom a motort, es kiszallok a kocsibol. A csomagtartobol elohalaszom a forrovizes marmonkannat, amit azert hoztam magammal, hatha el kell mosnom valamelyik boraszati kelleket. A garazsban nines vezetekes viz. Aztan ugy dontok, eloszor a fenydt teszem rendbe. Rokafuresszel korbefureszelem a torzset a kivant magassagban, aztan fejszevel esek neki, es addig farigcsalom, mig ra nem esuszik az allvany bilincse. Egeszen belemelegedek a munkaba, le is kapom magamrol a bordzsekit, es felakasztom az egyik falhoz tamasztott sibotra. Felallitom a fenydt, hogy lassam, megall-e a laban. Hat meg! Hiaba, a rutin! Amiota szegeny fater jobbletre szenderiilt, ez a feladat is, mint sok minden mas, kizarolag ram harul. Nem beszelve a kerti munkarol! Ukapam broksege, a felhektaros gyumblcsos, mar