Irodalmi Szemle, 2017
2017/1 - Soóky László: "Ha Göndör Sándor végigmegy..." (Zenés életképek, 1873, Tóth Ede a falu rossza című népszínműve ürügyén)
SOOKY LASZLO „HA GONDOR SANDOR VEG I GMEGY..." (ZENES ELETKEPEK, 1873, TOTH EDE A FALU ROSSZA CIMU NEPSZINMUVE URUGYEN) Kassai Thalia Szinhaz, 2016. oktober 13. Tortenethely: Felso-Borsod videke. Ido: jelenkor. Az elso es a masodik felvonas kozt egyevi iddkoz. Elkovetok: Toth Ede (szerzo) Gyenes Ildiko (koreografus) Lakatos Robert (zeneszerzo) Puskas Zoltan (diszlet) Ledenyak Andrea (jelmez) Goli Kornelia (dramaturg) Degner Lilia (korrepetacio) Illes Oszkar (rendezoasszisztens) Puskas Zoltan (rendezd) A szinpadi szerepek megformaloi: Polos Arpad (Feledi Gaspar), Madarasz Mate (Feledi Lajos), Degner Lilia (Feledi Boriska), Rab Henrietta (Batki Tercsi), Nadasdi Peter (Gondor Sandor), Szabadi Emoke (Finum Rozsi), Bocsarszky Attila (Gonosz Pista), Varga Szilvia (Csapone), Varga Livia (Sulyokne), Latdczky Katalin (Tarisznyasne), Illes Oszkar (Kantor), Richtarcsik Mihaly (Csendbiztos). Azzal kezdem, amivel az alkotok eladjak az eloadast: „Ha Gondor Sandor vegigmegy a falun, mindenki osszesug a hata mbgott. Kicsit sajnaljak ot, de foleg felnek tole. Rola pusmognak, rola pletykalnak. Kirekesztette ot a falu. Paria lett. Ziillott, megbelyegzett ember. Szerelmi sokszdgek mindeniitt. Ki tesz itt igazsagot, ki oldja meg ezt az egyre bonyolodo helyzetet? Feledi Gaspar, a tekintelyes biro es szigoru apa? Gonosz Pista, a vizet predikalo, de bort vedeld, mindig valamiben santikald bakter? Tarisznyasne, Csapone, Sulyokne, akik mindeniitt ott teremnek, ahol valami tortenik, es azonnal hatarozott velemenyiik van a dolgok allasarol? Vagy megiscsak a fiataloknak kell jol ddnteniiik a sajat maguk iigyeben. Aki elso pillantasra tettesnek, gyilkosnak tiinik, lehet, hogy valdjaban o az aldozat. Hogy van-e rosszabb a falu rosszanal, hogy van-e igazsag es kie, az a vegen vagy kideriil, vagy nem (sic!), de mindenkeppen sok dal, veszekedes, dorbezolas, evodes, ketsegbeeses, forro csok es ejsotetpillantas (!) utan. A „zenes eletkepek, 1873” lehet szinhazi mufaj, ha betartjuk a jatekszabalyokat, tetelesen azt, hogy a megjelenitett eletkepek egymashoz szorosan nem kotodd ese-
