Irodalmi Szemle, 2016
2016/10 - RÉGIÓ - Lakatos Artur: Titkok és mechanizmusok (Elif Shafak Bolhapalota című könyvéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK
IZLESEKfSPOFONOK A regeny strukturaja nemikeppen Rejto Jeno klasszikusat, a Piszkos Fred, a kapitanyt juttatja eszembe, amelyben egy adott ponton parhuzamosan kbvethetjiik, egymast valto fejezetek re ven, St. Antonio herceg kalandjait az alvilagban, illetve Ofelsegem Elso Fiilig Jimmy naplojat. Azzal a csekely kiilonbseggel, hogy Elif Shafak e konyveben nem ket, hanem tiz kulbnbbzd vonalvezetessel allunk szemben, mindegyik lakas lakoinak tortenete kulon szalakon, egymast valtogato fejezetek kereten beliil zajlik. Ezek a szalak tdbbszor osszefutnak, majd kiilonvalnak. Es a kiilonvalas elkeriilhetetlen, mint a meselo es az Egszinkek Szereto eseteben is, legalabbis egy bizonyos idore. Megjegyzendd, hogy a kotetnek kb. a kozepen, talan a terjedelem miatt, tobbszor is az volt az erzesem, hogy az igeretesen es erdekfeszitoen indu- 16 cselekmenyszalak ellaposodnak, a sok reszletinformacio kozlese miatt elveszitik varazsukat, de erdeklodesem a kotet vegehez kozeledve, a cselekmeny felgyorsulasa kovetkezteben, megelenkiilt. Amennyiben ez a fajta irasmod szandekos az frond reszerol, es nem veletleniil alakult igy, mesteri megoldaskent foghato fel. A konyv legnagyobb erteke, szorakoztato stilusat leszamitva, hogy karakterei izig-verig napjaink tarsadalmanak fontos archetipusait testesitik meg. New Yorktol Jerevanig, Bergentol Athenig, Kolozsvartol Liszszabonig Kemenydio Metin, Hadzsi Hadzsi vagy az Egszinkek Szereto szamos alteregoval rendelkezik, akarcsak a regeny tobbi szereploje, es a valosag gyakran feliil tudja irni a fikciot. Masreszt jellemfejlodest is abrazol, igaz, nem minden szereplo eseteben megy ez vegbe. Pozitiv vegkicsengesu peldaul Muhammet tortenete, aki vegul is megtalalja onmagat, vagy Nagyae, aki elhatarozza, hogy hazater Ukrajnaba. Ugyanakkor tragikus Madame Nenie, vagy kimondatlanul is a kabitoszerfuggo Sidare. Mindenesetre a Varos elete tovabb zajlik, a reszelemeit alkoto egyeneketol fuggetleniil. „A Bonbonpalota temeton epiilt. Ez egy fiiggoleges vonal. Ez az en hazugsagom", mondatja ki a szerzo a foszereplovel az epilogusban. Talan nem is volt akkora hazugsag a falfelirat, mely szerint szent ember nyugszik a berhaz alatt. A konyv ugyanis titkokrol is szol, emberek titkairol, kozossegek titkairol es a tarsadalom mukodesi mechanizmusainak titkairol. A titkok egy resze a kotet lapjain felfedezheto, masok rejtve maradnak. Talan felszinre keriilnek egy kovetkezd kotetben, de az sem baj, ha nem. Lucian Blaga filozofiaja szerint a megismeres teljessegehez gyakran az analogia is eleg, a raerzes, es ez elsosorban a koltoi, irodalmi alkotasok teren van igy. A Bolhapalota pedig jo abrazolasa a tarsadalmi elet periferiajara szorult karakterek eletvitelenek, valamint erdekes, magaval ragado stilusa miatt is egyszerre szorakoztato es ertekes olvasmany. (Europa Kbnyvkiado, Budapest, 2014)
