Irodalmi Szemle, 2016

2016/6 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Petres Csizmadia Gabriella: Semmi sem az, aminek látszik (Balla Margit A földönkívüli kislány című kötetéről) / HOL VOLT, HOL NEM VOLT

fokozatos felfedesevel tortenik - a fosze­­replovel egyiitt fejezetrol fejezetre egyre tobb informaciot tudunk meg Miki sze­­melyes torteneterol (ami termeszetesen szorosan osszefonodik Nimuke nepenek tortenetevel). A tortenet kalandossagat te­­hat a multbeli titkok lassu felfejtese, a rej­­tett osszefiiggesek egybeillesztese kepezi, hiszen a cselekmeny ket napja alatt fizikai ertelemben nem tortenik valodi proba­­tetel vagy kiizdelem - a foldonkiviiliek problemamentesen talalnak menedeket, a focicsapat minden fenntartas nelkiil be­­fogadja Mikit. A kalandok a multtai valo szembenezest foglaljak magukban, annak a lelki folyamatnak a rogziteset, ahogy Miki osszeszukiilt es gorcsos vilaglatasa elkezd kitagulni. A multmegismeres te­­hat egyiitt jar Miki szemelyisegenek las­su megnyilasaval, es a tobbszor elhangzo tanacs - Figyelj jobban oda a vilag torte­­neseire! - meghozza az eredmenyet. A kiilso utjaras is valojaban ennek a celnak rendelodik ala, hiszen a leginkabb liraira sikeriilt labirintusfejezetben a lelki tevely­­ges metaforajaval talalkozunk. A szocio­­tema tarsadalomkritikai felhangjat tehat a lirai finomsaggal atitatott bolcseleti igeny megjelenese tompitja. Az alkalandossag es antihos szere­­peltetese mellett a szoveg szamos helyen incselkedik meg az olvasoval. A legizgal­­masabb szovegjatekot a narrativ megol­­dasok kepezik: kiszolasok hivjak tel az olvaso figyelmet a cselekmeny jelentos esemenyeire, fordulataira („Biztosan ra­­jottel kozben, hogy melyik faj ez!" - 17.), kerdesek kesztetik a szoveggel valo kom­­munikaciora a befogadot („Na es ki iilt a pulton, kozvetleniil a vajtarto mellett vidaman logazva a labat?" - 75.), a fe­­sziiltsegkeltes erdekeben eldreutalasok, sejtetesek satirozzak a szoveget („Meg­­nyomta a gombot, es egy nagyot sohajtott. Ugy erezte, a lifttel egy ismeretlen vilag­­ba megy, ahol semmi sem ervenyes ab­­bol, amit eddig tudott" - 41.). A nezopon­­tokkal is szivesen jatszik a mu, Miki belso vilagan kiviil szivesen kozvetiti a tobbiek gondolatait is - a szoveg jatekossagat domboritja ki peldaul az a leiras, amikor a harom barat, Nimuke, Baruch es Miki neman bandukol egymas mellett, es sor­­ban haladva egyenkent feltarja a szerep­­lok belso vivodasait, gondolatait, azon­­ban Baruchhoz erve pimaszul csupan annyit jegyez meg, ugyan ki lathatna bele egy macska fejebe. Azonban nem a macs­­ka allat mivolta miatt haritja el a szoveg Baruch gondolatainak kivetiteset, hanem a szoveget elenken athato macskakultusz kidomboritasa celjabol. Baruch ugyanis kiszamithatatlan es egyben mindentudo szereplo, akivel kapcsolatban a narrator folyamatosan sejtelmes informaciokat es megjegyzeseket rejt el a szovegben („Nem tud beszelni! Csak egy macska! [...] Hat persze hogy tud beszelni, hiszen macska!" - 24-25.). A narrativum ugy iranyitja a befogadast, hogy tobb varazs­­latos, magyarazat nelkiili esemeny hatte­­reben is a macska tevekenyseget veljiik felfedezni. A labirintusba tevedes es az abbol valo kitalalas soran peldaul ho­­malyban marad, milyen szerepet jatszott a kiilonos esemenyekben a varazslatos tudasu(nak tuno) macska. Amennyiben az egyes tortenesek nem bizonytalanitjak el kellokeppen az olvasot Baruch kima­­gasld-iranyito szerepet illetden, a szoveg szo szerint is felhivja a kevesbe figyelmes befogado figyelmet erre („Nem tudjuk meg soha, hogyan is tortent valojaban" - 55.). A Baruchhal kapcsolatos szoveg­­alternativak kiilonos szinfoltjat kepezik a miinek, ezert az 6 karaktermegformalasa

Next

/
Oldalképek
Tartalom