Irodalmi Szemle, 2016

2016/6 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Petres Csizmadia Gabriella: Semmi sem az, aminek látszik (Balla Margit A földönkívüli kislány című kötetéről) / HOL VOLT, HOL NEM VOLT

HOL VOLT, HOL NEM VOLT vetekszik a foszereploevel. Igy valik a ket szereplo egymas inverzeve. Baruchot a beavatottsag, tobblettudas sejtelmesse­­ge lengi koriil, amit a tettei motivacidi­­nak elhallgatasa vagy szandekoltan tobb nezopontbdl torteno bemutatasa erosit meg, Mikit viszont a kirekesztettseg, az informaciok hianya es meg nem ertese jellemzi leginkabb. Nem veletlen, hogy Miki jellemfejlodesenek fordulopontjan Baruchhal kettesben talaljuk ot, es a labi­­rintusbol kettejuk tudasanak egyesitese­­vel talalnak ki. A parhuzamossag az egyes sorsok tiikrozodeseben (nagymama es unoka de­­presszioja, maganya), a nev orokleseben (nagyapa es unoka is Kis Miklos), a bel­­so vilag kiilso vilagra vald kivetiteseben is megfigyelhetd. A Kis csalad stagnalo tortenetet, multban rekedtseget egy kiilso megfigyeld, az idegen vilagbol erkezett Nimuke - akinek mar a neve is jelzi massa­­gat - tudja csak megtorni. Nimuke utnak inditokent (tehat csak a tortenet bizonyos szakaszain) szerepel a muben, latszolag o ker segitseget, azonban valojaban a kiilso perspektiva tortenetbe leptetesevel o bil­­lenti ki a csaladot az apatiabol. A szoveg plasztikus leirasait, gor­­diilekeny nyelvezetet Horvath Ildi kepi vilaga teszi meg erzekletesebbe. A mese­­vilagot megidezo szingazdagsag mellett kiilon figyelmet erdemel az illusztraciok perspektiva-jateka, amely hoi egy-egy reszletre hivja fel a figyelmet, hoi pedig domboru-hatast vagy eppen dinamikus mozgaserzetet ebreszt. A kep es szoveg jatekos parbeszederol tanuskodnak azok az illusztraciok, amelyek egy-egy meta­­forikus gondolatot szo szerinti jelentese­­ben ragadnak meg - arra a szoveghelyre peldaul, amikor a nagymama azt mondja magardl, o mar csak annyit eszik, mint egy madar, az illusztracio egy magokat csipegeto madar kepevel valaszol (18.). A szereplok viszonyairol is izgalmas ab­­razolasokat talalunk. A nagyapa es uno­ka tiikrozeserol tanuskodik az a ket kep, amely egymas kiegeszitesekent mutatja be a szereploket: az elson a szelldzonyi­­lasba befele maszo, hatso felet mutatd Mikit latjuk, a masikon pedig a szello­­zdnyilasbol kifele tarto, elolrdl lathato nagyapa szerepel. Baruch es Miki szove­­venyes kapcsolatat (vajon ki is valojaban a gazdaja a masiknak?) a labirintus fele tarto seta abrazolasa fejezi ki a legplasz­­tikusabban, ahol a legies jarasu, csodas kepessegu Baruch Miki feje felett, egy kerites tetejen ballag, tehat erzekelheto­­en feljebbvalokent jelenik meg a kepen, azonban megis Miki halad elol, mintha a bajsza alatt mosolygo macska megen­­gedne, hadd maradjon meg a fiu vezeto szerepe hiteben (53). A foldonkivuli kisldny tortenetet tehat magikus kettosseg hatja at: valosag es illuzio, jatekossag es komolysag, kalan­­dossag es belso tepelodes egyensulyoza­­saval kerekedik ki sajatos univerzuma, melyek jo erzekkel egeszitik ki egymast. A valojaban tiinder-kepessegekkel felru­­hazott Nimuke fdldonkiviilisege fiu- es lanyolvasok szamara is vonzova teszi a tortenetet, es egzotikussa varazsolja a parhuzamos valosagok dimenzidit. A rejtelyes csaladi es foldonkivuli vi­­szonyok szetszalazasa mellett az igazi inyencfalatot pedig a macskarajongok kapjak meg Baruch karakterabrazola­­san keresztiil. Ne csodalkozzunk hat, ha a macskank mancsai kdzott talaljuk a kdnyviinket... (Balia Margit: A foldonkivuli kisldny. Illusztralta: Horvath Udi. Anser, 2016, 80 oldal, 2700 Ft)

Next

/
Oldalképek
Tartalom