Irodalmi Szemle, 2016
2016/1 - NABOKOV-ÁRNYALATOK - Szilágyi H. István: Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája - visszatekintés (Jog és irodalom) (tanulmány)
rasaig, a vizsgalati fogsag utan hozott felmento itelet kihirdeteseig tart. Ekkor kovetkezik szamukra a beilleszkedes fazisa: mivel bebizonyitottak, hogy „igazi ferfiak", igy magasabb tarsadalmi statusba keriilnek.41 Garcia Marquez tobbfele muveszi eszkozzel is hangsulyozza az esemenyek ritualis jelleget: elsdkent emlithetjuk a sajatos Garcia Marquez-i „magikus realista" stilust,42 ami a tortenesek menetenek sorsszeru jelleget kolcsonoz - ez egyreszt eposzi arnyalatokat kever az egyebkent a „Latin-Amerikaban amugy meglehetosen hetkoznapi dramaba",43 masreszt viszont eppen a cselekvesek ertelmetlenseget vilagitja meg. Kiilon figyelmet erdemel ezen kiviil a szereplok „felcserelhetosegenek" mozzanata, amely tobb vonatkozasban is felerdsiti az esemenyek ritualis jelleget. A karakterek felcserelhetosege egyreszt utal a ritus elso szakaszara, amelyben a beavatandok elveszitik individualitasukat, egyformakka s ezaltal felcserelhetokke valnak. Ugyanakkor a felcserelhetoseg mozzanata is hangsulyozza az esemenyek kiszamithatatlan, sorsszeru jelleget. A felcserelhetoseg az ikrek eseteben termeszetesen metaforikus formaban is jelentkezik. A megjelenesiikben osszeteveszthetosegig egyforma testverek eltero jelleme ugyanakkor egyiittesen jeleniti meg a ferfiassag ket eltero aspektusat: Pablo - aki kitanulja az apja mesterseget, es csaladot alapit - es Pedro - aki vakmero, eroszakos es parancsolo termeszetu44 - a gyilkossag elkoveteseben valtogatjak egymas kozott a kezdemenyezo szerepet,45 mintegy megelevenitve a hegeli filozofiabol ismert ur-szolga viszony dialektikajat. Nem ennyire nyilvanvalo, de dramaturgiai szempontbol talan meg fontosabb a ket aldozat, Santiago Nasar es Bayardo San Roman hasonlosaga: mindketten fiatalemberek, gazdagok, anyagiasak, hideg szivuek46 es tokeletes megtestesitoi az „igazi ferfi" patriarchalis ertekenek. Az aldozat es a „valodi" aldozat felcserelhetosege kapcsolja ossze a hazassag es a bosszu ritusat. Santiago Nasar e felcserelhetoseg reven valtozik at a gyilkossag aldozatabol a hazassag megtamadojava, s lep helyebe Bayardo San 42 A „magikus realizmus" stflusanak lenyegi vonasa, hogy nyilvanvaloan fantasztikus, alomszeru, sziirrealis elemeket kever az egyebkent hetkoznapi hangvetelu, ertekezo stilusu leirasokba. A „magikus realizmus" az 1960-as evekben felviragzd latinamerikai irodalom jellegzetes stilusa left, amely Garcia Marquez mellett az olyan jelentos szerzok, mint Alejo Carpentier es Carlos Fuentes muveszeteben is megjelent. Lasd Zamora, Lois - Faris, Wendy (eds.): Magical Realism: Theory, History, Community. Durham, 1995, Duke Universty Press. 43 Ezt a megjeldlest maga Garcia Marquez hasznalja: Mendoza - Garcia Marquez: A guajava illata. 40. 44 Kronika, 59-60. 45 Kronika, 60-63. 46 Az anyagiassag es hidegszivuseg jellemvonasa Bayardo San Roman eseteben nem csupan az Angela Vicarioval valo - fentebb mar elemzett - kapcsolataban jelenik meg. Metaforikus erovel az az epizod vilagit ra erre, mikor Bayardo az dreg Xiustol megveszi a varoska legszebb hazat naszajandeknak. Az idos ozvegyember nem tud ellenallni a Bayardo altal felkinalt penznek, de nem sokkal kesobb belehal banataba, hogy el kell hagynia boldogsaganak szinhelyet (Kronika, 36-38.). Santiago Nasar anyagiassaga leginkabb abban a reszletben jon napvilagra, hogy az egesz menyegzo alatt folyton azt szamolgatja, mi mennyibe kerult, s fogadkozik, hogy az 6 lagzija is ugyanilyen nagyszabasu lesz (Kronika, 20-21.). Hidegszivusege pedig fokent a nokhoz valo viszonyaban erzekelheto, mint azt mar fentebb bemutattuk.
