Irodalmi Szemle, 2016
2016/10 - RÉGIÓ - Radoslav Passia: Idegen a határon. A Keleti-Kárpátok a XX. századi közép-európai irodalmakban (tanulmány, Paszmár Lívia fordítása) / RÉGIÓ
rettenetes elvesztesere tortek."9 Ezzel a terseggel, amely szociokulturalisan nagyreszt a multban konzervalodott10 es amely archaikus etikaivallasi rendszerrel es eletmoddal jellemezhetd, a kulturalis nyilvanossag kis reszenek volt csak kozvetlen tapasztalata. Legalaposabban talan Ivan Olbracht11 ismerte a regiot. Nagy volt a korabban fel nem fedezett teriilet vonzereje - ezt a keletre iranyuloelemi osztont peldaul Stanislav Kostka Neumann is megorokiti az 1933. majus 8-an keletkezett naplobejegyzeseben, amely a Ceskoslovenska cesta (Csehszlovdkiai ut) cimet viseld utleirasaban olvashato (akkoriban a szerzo Pozsonyban tartozkodott): „Egyre vilagosabban latom, hogy mindez mellekes, es nem az igazi, hogy meg mindig nem a sajatutunkatjarjuk, hanem egy valamerre vezetd utat, ahol majd egyszer a sajat elemiinkben lesziink (R. P. kiemelese). Sziviink inkabb tiirelmetlen, mint megigezett: a varazslat csak Ungvaron, a huszita kapun, a roman teriiletentul erzekelheto, ahol a vonatot bekebelezi a Terebesfejerpatak es Raho kozott fekvo mely volgy..."12 Az eredetiseg es a masutt mar eltunt autenticitas videket megtestesito Keleti-Karpatokra vonatkozo alapfelfogas kesobb a modern tarsadalom ertekeinek es iranyainak komparatista megkozelitesehez nyujtott kiindulopontot. Termeszetesen az adott szerzo politikai-ideologiai iranyultsaga alapjan lehetett szo pozitiv vagy negativ szemleletrol.13 A Keleti-Karpatoknak jo eselye volt arra, hogy a XX. szazad elso felenek irodalmara vonatkozoan ilyen jellegu komparativ megkozelites alapja legyen: mar a Habsburg Birodalom idejen hatar menti, tranzitiv pozicioval rendelkezett a delnyugati dunai es az innen eszakra talalhato galiciai kozott - tulaj- 9 Joseph Roth: Pochod Radeckeho. Kapucinska krypta. Prelozila Jitka Fucikova, Praha, 1982, Odeon, 133. [Az idezet magyar forditasanak forrasa: Joseph Roth: Radetzky-indulo IA kapucinus kripta. Budapest, 1982, Europa, 165.] 10 Ld. peldaul Ivan Pop tortenesz A ruszinok kis tdrtenete cimu konyvet: (Ivan Pop: Male dejiny Rusinov. 2010, Zdruzenie inteligencie Rusinov Slovenska, 59, es a tovabbiak) 11 Ld. peldaul Ivan Olbracht Hegyek es evszdzadok (Hory a staleti) cimu riportkonyvenek Egy tizenegyedik szazadbeli falu (Vesnice jedendcteho stoleti) cimu publicisztikai esszejet (Ivan Olbracht: Hory a staleti. Kniha reportdzi z Podkarpatska. Praha, Melantrich, 1935. [Magyarul: Ivan Olbracht: Karpataljai Irilogia (Atok volgye I Nikola Suhaj I Hegyek es szazadok). Ford: Zador Andras, Europa, Budapest, 1987, Europa, 355-369.] Ivan Olbracht tortenetet Vladislav Vancura is felhasznalta Marijka Neve mice (1934) (Hutleu Marijka) cimu filmjeben. 12 Stanislav Kostka Neumann: Ceskoslovenska cesta. Sebrane spisy XV. Praha, 1952, Nakladatelstvi Svoboda, 54. E kbtet kiindulopontjat azok a riportok adtak, amelyeket Neumann a Lidove noviny cimu lapban publikalt, a konyv pedig eloszor 1934-ben es 1935-ben jelent meg. A szerzo tematikailag a karpataljai tersegbol meritett (a Podkarpatska Rus kifejezest hasznalta) mar az Encidny s Popa Ivana (1933) (A Pop Ivan tdrnicsai) cimu konyveben is. 13 A karpataljai szociopolitikai helyzetet a korra jellemzo modon, jelentos ideologiai hangsullyal publicisztikailag Ota Holub dolgozta fel. Vec: Nikola Suhaj (Targy: Nikola Suhaj) cimu konyveben dokumentarista
