Irodalmi Szemle, 2016
2016/10 - RÉGIÓ - Radoslav Passia: Idegen a határon. A Keleti-Kárpátok a XX. századi közép-európai irodalmakban (tanulmány, Paszmár Lívia fordítása) / RÉGIÓ
RfiGIO donkeppen itt keveredett es kdlcsdnosen gyengitette egymast e ket kozep-europai termetafora.14 A Magyarorszag es Csehszlovakia hataran fekvo periferia egzotikussagot, az irodalmi feldolgozasokat tekintve termeszetes vonzerot biztosftott. Irodalmi szempontbol tehat „kihasznalatlan" tersegrol volt szo. A hatar es az elvalasztas jelensege itt nemcsak „a kulturalis magaslatabol" nezve fejtette ki hatasat, hanem lokalisan is. A teriilet legszinesebb etnikai osszetetelet talan az elso Csehszlovak Koztarsasag idejen erte el, amikor tobb ezer cseh kdltozott ide. Karpataljai eletiikkel a ket vilaghaboru kozotti idoszakban peldaul Svetla Mathauserova irodalomtudos foglalkozik Cesty a kfizovatky (Utak es keresztezodesek) cimu dneletirasaban. Mathauserova itt sziiletett 1924-ben, es 1938-ig itt is elt sziileivel. A szerzo visszaemlekezeset atitatja az allamalapito generacio optimizmusa, amelyhez sziilei is tartoztak, a cseh bevandorlok, az allami alkalmazottak es az oslakossag egyutteleserol pedig egyertelmuen pozitiv kepet mutat.15 Azok a visszaemlekezo kiadvanyok, amelyek a ket haboru kozotti Csehszlovakiahoz tartozo Karpatalja zsido lakossaganak eletet es vegzetet mutatjak be, egeszeben veve ugyancsak pozitivan ertekelik a cseh hatast ezen a teriileten, allasfoglalasukat azonban az „eredeti" zsido, ruszin es egyeb etnikumhoz tartozo lakossag alapvetden rosszabb szocialis helyzete is befolyasolja. Az ilyen kotetek irodalmi erteke kiilonbozo: az alkalmi visszaemlekezo szovegekkel kezdve, amelyeknek nincsenek kuldnosebb irodalmi es ismeretterjeszto ambicioi, es amelyek a csalad, a karpataljai videken folytatott elet, valamint a csaladtagok holokauszt soran es azt kovetden bekovetkezett vegzetenek szemelyes broksegerdl jelleggel ragadja meg Suhaj, a betyar ismert esetenek korulmenyeit, amely tortenet Ivan Olbracht regenyenek alapjat is szolgaltatta (Ota Holub: Vec: Nikola Suhaj. Praha, Ceskoslovensky spisovatel, 1983.). 14 A galiciai irodalom kozepeuropai kontextusanak aktualis retlexioit, Id.: Marie Iljasenko: Krajiny pameti ve stfedoevropske literature - Halic a Bukovina (diplotnova. prdca). FF UK, 2011, Ustav ceske literatury a literarne vedy. 15 Svetla Mathauserova: Cesty a kfizovatky: Podkarpatskd Rus, Morava, Cechy. Praha, 2011, Nakladatelstvi Breh, 10-11.
