Irodalmi Szemle, 2016

2016/9 - Földes Györgyi: Tehéntekintet az életfilozófia tükrében. A nő mint Másik Szabó Dezső szövegeiben (tanulmány) / CORPUS ALIENUM

ros kapcsolatban van a kulturalis kontextussal, amelyben sziiletett; azaz termeszetesen a hanyatlas szazadfordulos tarsadalmi elmeletei koze beepiilo kulturakritikaval is. A hanyatlo nyugati kultura tezisei koze tartozik a bioldgiai peszszimizmus, peldaul a devolucid es az entropia posztdarvinianus fogalmai, de a politikai dezilluzio is, illetve a novekvd felelmek a modern demokratizalddo tarsadalmak egalitarianus tendenciai miatt, s ezt fenyegeteskent erzekelik az emberi identitast illetoen is. A nemzeti, ideologiai es intellektualis megosztottsagot, a tarsadalom eltomegesedeset a tarsadalom betegsegeikent (kozepszerusegkent, gyengesegkent, erdtlensegkent) vagy eppen faji „degeneraciokent" diagnosztizaljak, ezt kell felelenkiteni, erdt, eletet pumpalni bele. A nemi identitas feloldodasa, az elcsuszo nemi szerepek fontos szerepet jatszanak szinten a modern rossz kozerzet kialakulasaban (s ezt, mint a patriarchalis modell megingasat is hajlamosak gyengesegkent, erotlensegkent erteni), ezert egyfelol egyfajta erds dichotomiaban akarjak kijelolni a ket nem helyet (bizonyos ertelemben azert a tortenelmi elozmenyek, peldaul a kozepkor szellemeben). A mizogiin szazadvegi kepzeletben (Weininger, Nietzsche) a nd egyszerre a termeszet megzabolazhatatlansaganak es az anyagias, utilitarius, minden transzcendens erteket nelkiilozd tarsadalom vulgaritasanak a megtestesiilese, egyszerre a vagy targya es abjekt - az erzeki, gyakorlati szempontbol tekintett en es az idealista lelek kdzotti hasadas kivetiilese. Masfelol a passziv, szemlelddo dandyt peldaul Huysmans A kiilonceben is az elnoiesedes, azaz a transzgresszio, az onfelosztas es az impotencia helyekent ertelmezik - aminek voltakeppen ellentete lesz peldaul Marinetti Superuomoja, aki viszont a visszautasithatatlan biiszkeseg, bator-