Irodalmi Szemle, 2016
2016/9 - Földes Györgyi: Tehéntekintet az életfilozófia tükrében. A nő mint Másik Szabó Dezső szövegeiben (tanulmány) / CORPUS ALIENUM
CORPUS ALIENUM sag es dinamizmus „femes/metalos" megtestesiilese, vagy maga Szabo Dezso Ubermensch-szeru ferfiembere, merhetetlen izmaival es nemzokepessegevel.18 Szabo Dezso preavantgard szerzokent a magyar torteneti avantgard szemleletere, es magara Kassakra is nagyban hatott whitmani-schopenhaueri-nietzschei eletzuhatag-koncepciojaval, illetve az Uj Ember konstrukcidjaval - s ez messze nem fiiggetlenithetd egyikiik nokepetol sem. Szabo Dezso eloszor 1912-ben mutatja be a futurizmust a Nyugatban: szerinte annak fo torekvese egybeesik azzal, amit o az irodalom, sot altalaban a muveszet orok lenyegenek gondol, mas kerdes, nines is benne semmi uj: a dioniiszoszi szellemiseggel, amit a szerzo megtalal - ha kevesbe egzaltalt formaban is - a Zola-fele naturalizmusban, az Hugo-Whitman-Verhaeren-fele dinamizmusban, tovabba Rene Ghilnel is (az orok „eletes" kolteszetet eleve Dioniiszosztol szarmaztatja). 1913-ban jelenik meg a Nyugatban A futurizmus: az elet es a muveszet uj lehetosegei19 cimu irasa, amelyben Szabo Dezso - a cim ellenere is - nemesak egy kibovitett jellegu futurizmus, hanem az aktivizmus es az expresszionizmus egyik, az emberiseget es az eletet diesdito aganak programjat is megfogalmazza. Szabo Whitmant tekinti peldakepenek, annak univerzalis eletzuhatag-fogalmat Schopenhauertol es Nietzsche elet-fogalmabol vezeti le - s voltakeppen ennek szerves folytatasa A Tett-indito Kereszteldre cimu iras 1915-ben.20 Ami a szamunkra most fontos lehet, hogy a Szabo Dezsore nagyban hato futurizmusban abszolut egyertelmu a maszkulinitas felertekelese es a ferfiassag mizogiin kultusza, ami a superuomonak, a vitalizmusnak es a transzformationizmusnak egymasba kapcsolodo fogalmai altal jon letre. 18 Cinzia Sartini Blum: Marvellous Masculinity: Futurist Strategies of Self-Transfiguration through the Maelstrom of Modernity. In Natalya Lusty-Julian Murphet (szerk.): Modernism and Masculinity. Cambridge, 2014, Cambridge University Press, 87-102. 19 Szabo Dezso: A futurizmus: az elet es a muveszet uj lehetosegei, Nyugat, 1913/1.16-23. 20 Minthogy tehat Szabo Dezso preavantgardizmusa az expresszionizmussal is rokonithato, erdemes Richard T. Gray Metaphysical Mimesis: Nietzsche's Geburt der Tragddie and the Aesthetics of Literary Expressionism cimu tanulmanyat (In Neil H. Donahue [szerk.]: A Companion to the Literature of German Expressionism, Rochester, 2005, Camden House, 39-65.) idezniink, miszerint Nietzsche a legnagyobb hatast - gondolati es stilushatast - az expresszionista muveszekre tette. Gray tartalmi szempontbol az elet vitalisztikusan meghatarozott koncepcidjat emeli ki, s mellette a kovetkezo inspiracios pontokat hangsulyozza: a muvelt polgarsag kritikaja, a hatalom akarasa, az ertekek atertekelese, a zarathustrai Ubermensch mint tenylegesen emberi leny, immoralitas, orok visszateres, a dioniiszoszi fogalma mint a diesditett irracionalizmus es egzisztencialis akarat a let borzalmanak a magaeva tetelere, a ditirambikus lirai stilus, az uj patosz, a versmertek, a ritmus, a tanc es a melddia szerepet hangsiilyozo dioniiszoszi zene (hiszen az expreszszionista nyelv szinten fontosnak tartja a merteket, a ritmust, az emocionalitast).
