Irodalmi Szemle, 2016

2016/1 - NABOKOV-ÁRNYALATOK - Szilágyi H. István: Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája - visszatekintés (Jog és irodalom) (tanulmány)

ket meglatast erdemes jatekba hozni: az egyik, hogy a modern jogrendszerek - a common law es a romai german jogcsaladhoz tartozok is - a nok tarsadalmi helyzetet olyan jogi kategoriakkal ir­­jak kdriil, melyek meg drzik a jogfejlodes korab­­bi, patriarchalis korszakanak szemleletet, ezaltal a not, illetve a no szemelyi integritasat hajlamo­­sak a tulajdonjog fogalmaival meghatarozni. Igy peldaul az angol jogban ma is hasznalatos jogi terminus a nemi eroszakra, a rape szo, a romai jogban hasznalt raptusbol szarmazik. A kora ko­­zepkori Eurdpaban a „nemi eroszak" fogalmat a ferjhez adhato nonek a hozzajarulas nelkiili elrablasakent hataroztak meg. A hozzajarulast azonban nem a nd beleegyezese jelentette, ha­­nem a csalade, vagyis a kor csaladi korulmenyei­­re tekintettel, ez a (ferfi) csaladfo beleegyezesevel volt azonos. Vagyis a „nemi eroszak" eredeti er­­telmeben lopas volt, es nem szexualis viselkedes, es nem is feltetleniil eroszakos buncselekmeny. Egy nd boldogan eltunhetett szeretojevel: ettol fuggetleniil a csaladot meg „megerdszakoltak". A tenyleges eroszak eleme csupan a nok foko­­zatos emancipalodasaval kapcsolodott az eredeti jogi terminushoz, s a nemi erdszakrol folyo het­­koznapi beszelyre meg mindig arnyekot vet az eredeti fogalmi kepzddmeny, amely a nd ellen elkovetett eroszakot a tulajdonos ferfit ert vesz­­tesegkent lattatja.21 A masik felvetes egy tagabb horizonton arra a problemara hivja tel a figyelmet, hogy mivel a nyelv alakulasa tiikrozi a tarsadalom hatalmi viszonyait - vagyis a ferfiuralom eseten a nyelv a ferfiak „fallogocentrikus" gondolkodasahoz idomul -, ezert a nok voltakeppen nem is kepe­­sek kifejezni sajatos tapasztalataikat. Kiilonosen igaz ez a tarsadalmi erintkezes olyan, a ferfiak altal leginkabb ellendrzott teriileteire, mint a po­­litika es a jog vilaga.22 Nos, a Kronikaban mindket meglatas bosege­­sen igazoltnak latszik Angela Vicario alakjaban es sorsaban. Az, hogy o tulajdonkeppen a csalad tulajdona, amit (akit) Bayardo egyszeruen meg­­vasarol maganak, eleg vilagosan kitunik a ko­­vetkezo reszletekbol: (1) Angela eredetileg nem 20 Ward, Ian: Law, literature and femi­nism. In Law and Literature: Possibili­ties and Perspectives. Cambridge, 1995, Cambridge University Press. 119-141. 21 Uo. 130-131 22 Vo.: Ward: i. m. 119-128. Lasd meg Nagy Tamas: Narratw tematika a kortars amerikai jogelmeletben. Acta Universitatis Szegediensis, Acta Juridica et Politica, Tom. LXII1., Fasc. 15, Sze­ged, 2003.

Next

/
Oldalképek
Tartalom