Irodalmi Szemle, 2016
2016/7-8 - NYÁR - Szávai Attila: Haza az őselemben (próza) / NYÁR
oldalra. Meg a helyi ujsagban is benne voltak a titokzatos iivegek es az uzenetek. Az egyik ilyen papirrol kozeli kepet is mutattak, a bajai halaszle receptje volt rairva csunyan, magyarul es nemileg pontatlanul. A mozdonyvezetd felesege eppen lefekszik a homokba, szetveti tagjait, nagyon elegedett a kdriilmenyekkel, karjaval mintakat simit a finom szemcseju anyagba. A ferfi kisse karorvendoen jegyzi meg, hogy ez a csodalatos homok nagyreszt egy tropusi halfaj, a papagajhal iiruleke. A nd eldszor nem veszi komolyan, de ahogy a ferfi kisse eltavolodik, felvesz egy marek homokot, es gyanakodva szagolgatni kezdi. Szagolgatas utan feliil, terdeit felhuzza, es undorodva nezi maga koriil a homokot. Apa es fia kozosen kezdenek homokvarepitesbe, kisse tavolabb a viztol. Az apa sokkal lelkesebb, mint a gyermek. Vidaman paskolja az elso falreszletet, mikozben izzadva azt magyarazza: akar az eletben, itt is fontos a jo tomdrites. A gyerek ertetlenkedve hunyorog, mint mindig, mikor apja hasonlo bolcsessegekkel traktalja. Az oket nezo mozdonyosne arra gondol cinikusan: megis csak lehet szarbol varat epiteni. Az dreg filozofus begyalogol a vizbe, majd beleiil. Joleso erzes jarja at, ahogy a langyos es kristalytiszta viz lokdosi, bokdosi kover, feher labait. A hazateres elmenye keriti hatalmaba. Haza az oselemben. Felesege unott mozdulatokkal rejtvenyfejtesbe kezd. A szamara nehezebb kerdeseket hangosan kialtja az iszapot iilteben kezzel felkavard, szuszogva dagonyazo ferfi iranyaba. A mitologiai targyu kerdeseket a kozelben napozo festomuvesz lany valaszolja meg kedvesen. Kdlcsdnosen mosolyt valtanak ilyenkor. A lanya jut eszebe az idosebb nonek, hogy pont ilyen szep es kedves volt valamikor. A festomuvesz lany felall - vekony, formas testet latva a helyiek elismeroen bologatnak -, majd ruganyos leptekkel a tengerbe indul. A turista ferfiak egyszerre neznek utana, utoljara a filozofus, aki mar egeszen beasta magat a sekely partresz iszapjaba. Mar csak feje es mellkasa latszik az alacsony, langyos vizben. Mint valami kiilonos mitologiai eloleny, amit partra sodort a tenger.
