Irodalmi Szemle, 2016
2016/7-8 - NYÁR - Benyovszky Krisztián: Marple kisasszony kényszervakáción (tanulmány) / NYÁR
eletveszelyes helyzetbe sodorja ot.) Ugyel arra is, hogy a gyanusitottakat sajat otthonukban is felkeresse: „[...] ezt szeretem a legjobban uj, Miss Marple-i munkamban, hogy hazakat nezegetek" (260.), frja egy alkalommal. Azert, mert szerinte „a beszelgetesnek a kikerdezendo szemely termeszetes kornyezeteben kell Iejatszodnia. [...] amit o nem arul el, arrol nagy bizonyossaggal arulkodik mindaz, ami korulveszi." (258.) A harmadik fontos nyelvi affinitasa pedig az, hogy nyitott es erzekeny befogadoja masok rejtegetett, szegyellnivald gondolatainak. Szemelyes blogjan a Madam Poubelle nick name-t hasznalja: „[...] a nevem: Poubelle. Pontosan ez vagyok kedvesem: p@pirkosar. A legocskabb hulladeke? Kenyes anyagoke, vagy ami ugyanaz, rad es masokra nezve veszelyeseke?" (239.) Erdemes emlekeztetni ra, hogy egy alkalommal unokadccse mosogatodezsahoz hasonlitja Miss Marple agyat, amire viszont az erintett szerint „nagy sziikseg van a haztartasban, es voltakeppen rendkiviil higienikus hasznalati targy."5 A hasonlat arra is utal, hogy az idos holgy kepes akar egy hidegveru gyilkos fejevel is gondolkodni. Artalmatlan kiilsejet meghazudtolva nem riad vissza a legaljasabb, „legmocskosabb" eszmefuttatasoktdl sem; Agata nem kiilonben. Minden igyekezete ellenere a tortenet vegen Agata kiesik a szerepebol, a nyomozas lezarulasat megelozd helyzet ugyanis ugy hozza, arra kenyszeriti, hogy olyan dolgokat tegyen meg, ami a videki oregholgy szemelyisegevel es modszereivel dsszeegyeztethetetlen: „Marple kisaszszony soha sem tette volna azt, amire keszuldk. Marmint, hogy birtokaban van egy neki cimzett level, amelyben valaki a siron tulrol megbizza egy nyomozassal, es meg csak bele sem pillant." (280.) Meg pikansabb a kovetkezd szituacio: „Ez 5 Agatha Christie: Paddigton 16.50. Ford. Karig Sara. Budapest, 1988, Europa Konyvkiado, 100.
