Irodalmi Szemle, 2016
2016/1 - NABOKOV-ÁRNYALATOK - Szászi Zoltán: Az utolsó gömöri vámpír (novella)
megkostolunk egy kis tavalyi szederpalinkat, aperitifnek, valami csiragot, azaz spargat, majd jofele, ir marhabol kesziilt steaket petrezselymes ujkrumplival, elotte francia bouillont. Zaraskent friss magyar foldieperbol habot, tokaji szamorodnival. Igy kellene megkoronazni azt a napot, mikor regi baratok kdzti ritka talalkozasok esnek.- Ne idegitsen fel az ur, mert lecsapom, mondja mar a lenyeget!- De draga uram, ez is a lenyeg! Hat enni csak kell, az fontos dolog am. Sajnos az ahitott menii helyett valami rantott husra fanyalodtunk, szamorodni helyett pedig rizling maradt. Szoval ezen a vacsoran tortent. A bor utolso kortyait izlelgettuk, amikor a vendeglo teraszarol lenezve hirtelen feltunt egy furcsa, az aruhaz parkolojan atvago, ismerdsnek tuno alak. Magas, szinte csontsovany, csillogdsan fenyes kopasz, halalfejszeru koponya, a fej tetejen a harom szal eziistfeher tines balrol jobbra gondosan atfesiilve, az alak talpig elegans, vadonatuj frakkban, lakkcipoben tipeg a sotetben, gondosan keriilve a neonlampak fenykoreit. Nagyfaterommal tett rimaszombati utolso utazasomkor is ugyanilyennek lattam meg en maestro Luigit, csontsovany ferfi, akinek csillogdsan fenyes kopasz, halalfejszeru koponyaja van, a feje tetejen a harom szal eziistfeher tines balrol jobbra gondosan atfesiilve. Kerdeztem is Uchtricer baratomat, nezze csak meg, nem ismeri-e fel a lopakodo alakban a maestrot, a tancparkettek drokos uralkodojat, s ha igen, akkor mit tud rdla? Mert most latom eppen elsuhanni odalent, a vendeglo teraszaval szemkozti bevasarlokozpont lepukkant parkolojaban. S ugy emlekszem, nagyfater szerint alighanem a maestro lehet az utolso vampir. Mire alapozta ezt az dregem? Hat azokra a hirekre, hogy allitolag holtan kiteritve is lattak mar egyszer, egy meleg augusztusi deleldtton, mikor bejottek a ruszkik. Elajult a hosegben, sot napfeny is erte az arcat veletlen, a tancterembol kijovet. Fekete frakkban volt. Meseltek azt is, hogy miutan tetszhalalabol feleledt Luigi mester a ravatalozo hutokamrajaban - ahol mellette egy ruszki katona fekiidt, aki azert halt meg, mert a gimnazium biologia szertaraban leitta a tartositasra szant metilalkoholt egy ketfeju malacrdl -, a tancmester ddrdmbolesere ajtot nyito korboncnok egy pillanat alatt megosziilt es be kellett szallftani a bolondokhazaba. A patologiai latogatas utan allitolag ujra vigan jart s kelt a maestro a varosban, de mindig csak este. Tortent meg valami azokban a napokban, ezt is meseltek nekem. Ekkoriban tiint el egy korahoz kepest ugyancsak kifejlett tizennegy eves, balettintezetbe kesziilo leanyka, akit egesz csaladja boszen keresett huszonnegy oran at, feltven ot a ruszki katonak szexualis apetitjetol. A lany a maestrohoz jart kiilonorakra. Meg is talaltak egy nap mulva, de formas labikrajan ket apro seb maradt. Zoknivonal felett. Aznap, mikor eltiint, a piacolok meg azt lattak, hogy egy ruszki paranesnoki dzsipbe szallt be, s allitottak, abban iilt Luigi maestro is. A tancmestert es legjobb tanitvanyat allitolag azert vittek el a tisztek, mert kulturalis programot ohajtottak. Hogy tancorak elott? Vagy azok utan volt ez mar? Ki tudja. De megtortent, igy meselik. A piacosok. Szoval, miutan megkeriilt, persze nem egeszen erintetleniil, a lanyka, az is kideriilt, az elvtarsi segitsegnyujtaskor ugy megtanitottak a lanykat mindenre a szerzsantok meg egyeb ranguak, hogy mig el nem keriilt a varosbol, o left a beavato mesterno, akihez szende, szetpattano alsonadragu gimnazistak jartak, tanulni a szerelmeskedest. Kifogyhatatlan etvagya left a tiszti kaland utan. Ha jol tudom, vegiil is Pestre keriilt. Vendeglatos left talan - szurte tovabb a meset Utas az utolso vampirrol.
